Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

II. A légzőszervek betegségei

Idüll orrhurut (rhin. chronicaKét alakja van: 1. ff hin. hyper­trophica. a nyálkahártya sötétpiros, duzzadt, az orrjárat megszű­kült, emiatt a légzés nehezített (szájlégzés, dunnyogó orrhang rhi­nolalia). — Therapia: orrzuhany 1 o/0-oS NaCl- v. bórsavoldattal; előzetes cocainozás után a hvperplasiák thermokauterrel v. görbeolló­val eltárolíthatók. — 2. Rhin. atrophica — a nyálkahártya sorvadt, a hengerhám laphámmá alakul, nyálkamirigyek tönkremennek. Nyálka helyett kenceszerű réteg és sárgásbarna pörkök találhatók, melyekben rothasztó baktériumok megtelepedése után erős lábszagra emlékeztető bűz keletkezik (ozaena). Ozaena egyébként az orrváz bujakórjánál is előfordulhat. - Therapia: orrpermetezés lo/o-os alum.-acetico- tart. (alsol)-al vagy 1 o/o0-es kai. hypermanganicum-mal. Jó a zinkkenő- csös vattatampon bevezetése, melyre 2 3 óra múlva ráragadnak a pörkök. Lues esetén antiluetikumok. Orrvérzés (epistaxis). Súlyos esetben haemorrhagiás diathe- zis-re (Werlhoff-kór, skorbut stb.), haemophiliára, nephritisre, leukae- miára, szívbajra kell gondolnunk. Therapia: az alapbántalom keze­lése. Egyébként az orrfuvás eltiltása, hidegborogatás vagy jégzacskó homlokra, tarkóra. Végső esetben Belloqc-f. tamponade (legfeljebb 24 óláig, otitis veszélye miatt). 2. A gége betegségei. Laryngitis a cuta kaparás érzése a torokban, rekedtség, krákogas." köhögés. A gége nyálkahártyája piros, belövell, úgyszintén a hangszalagok. Gyakran apró vérzések. Kis gyermekeknél néha pseudo- croup (laryngitis subglottica) fejlődik (1. Diphteria). — The­rapia: ingerlő ártalmak kerülése; meleg ital, meleg borogatás. Laryngitis chronica okai: ismétlődő hév. hurut, tartós ingerü­letek (dohányzás, hangtúlerőltetés, poros levegő, iszákosság . Tünetei hasonlók a hév. hurutéihoz. Nyálkahártya belövelt, duzzadt, erósiós, a m. vocalis paretikus. Iszákosoknál gyakran fejlődik ki a pachyder­mia laryngis (a laphámmal fedett részek, tehát a hangszalagok és gége­bemenet hátsó része bőrszerű, dudoros). Ügyeljünk luesre. tbc-re és rákra: ha lassan fejlődő rekedtségnél nem mindkét hangszalag. hanem csak az egyik piros és duzzadt, rendszerint nem laryngitis chron., ha­nem tbc, lues vagy cc. forog fenn. Therapia: Elsősorban az alap­bántalom ellen irányuljon. Azután ecsetelés 2—6 naponként 2-3 °/o-os lapisoldattal v. lüo/0-os tanninglycerinnel; inhalatio pembalzsaminal (10-15 csepp meleg, de nem forró vízre). Oedema glottidis (helyesen oed. laryngis) — a gégebemenet (epi­glottis, aryepiglottikus redők, kan na porctájék és álhangszallagok) vize- nvője. Okai: nephritis, urticaria, oedema angioneuroticum (Quincke), a vena cava sup. összenvomatása tumorok által. Jóval gyakoribb és veszedelmesebb a gyulladásos gégevizenyö (laryngitis submucosa acuta), mely abcessus peritonsillaris retropharyngealis, továbbá a gége és környékének mélyebb fekélyei (lues, cc) alkalmával, subakutan pedig gümős fekélyződéseknél jelentkezhetik. — Therapia: jégtömlő, tra- cheotomia. Tuberculosis laryngis. Többnyire tüdőgümőkórhoz szegődik. Ele­inte gyakran hurutos jelenségek észlelhetők: pir, rekedtség, köhögés. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom