Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
VI. A vese betegségei
2. L o h n s l e i n-f. Saccharometer: a készülékben élesztővel elerjeszteü cukortartalmú vizeletből keletkező szénsav bizonyos magasságra nyomja fel a higanyoszlopot. Az oszlop magasságából, a készüléken alkalmazott osztályzaton leolvassuk o/0-ban a cukor mennyiségét. 3. Polarisatiós eljárás: a szöllőcukor (dextrose) a sarkított fény síkját jobbra forgatja; a jobbraforgatás nagysága az oldat (vizelet szöllőcukortarlalmától függ. Az e célra készült polariméteren már százalékokban olvasható le a vizelet cukortartalma. — Szükséges, hogy a vizsgálathoz használt vizelet átlátszó legyen. Ha zavaros volna vagy nagyon sötét, úgy előzőleg kis késhegynyi plumbum acet. bas. pulve- ratumot adunk hozzá, kémcsőben jól összerázzuk, megszűrjük s csak azután öntjük a polariméter csövébe (vigyázat, hogy légbuborékok ne keletkezzenek).Balra forgató anyagok természetesen befolyásolják az eredményt (rendszerint b-o xyvajsav). Ilyenkor úgy járunk el, hogy először leolvassuk a jobbraforgatást, azután elerjesztjük a szöllőcukrot, most leolvassuk a balraforgatást s ennek értékét még hozzáadjuk a jobbraforgatás értékéhez. 4. Titratio: a legpontosabb eljárás (Fehling, Bang stb. szerint), de gyakorlatilag nélkülözhető. IV. Aeetontestek kimutatása. a) Aceton. 1. Legal-f. próba. Néhány ccm vizelethez 5—6 csepp frissen készített natriumnitroprussidoldatot s azután erős natronlúgot adunk. Minden vizelet megvörösödik erre (kreatinin), de ha most néhány ccm tömény ecetsavat (azaz jégecetet) öntünk hozzá, a rendes vizelet elszintelenedik. ellenben, ha acetont és acetecetsavat tartalmaz, a vörös szin sötét bíborvörös színt ölt. Jobb ennél a 2. Lieben-f. próba. Kálilúggal meghígosított vizelethez néhány csepp Lugol-(jód-jódkalium-)oldatot cseppentünk, mire aceton és acet- ecetsav jelenlétekor, azonnal fehéressárga csapadék, éspedig jodoform keletkezik. — E próbával a légzéslevegőben is kimutatható az aceton. b) Acetecelsav. 1. Gerharclt-f. próba. Vizelethez néhány csepp vaschloridoldatot adunk, mire pirosán elszineződik (ferriacetat). Ha a vizeletet előzőleg felforraltuk (az acetecetsav t. i. acetonra és szénsavra bomlik) a próba eredménytelen, ill. negativ. — Mivel az aceton az acetecetsavból származik, ez utóbbi az aceton összes reactióit is adja. c) b oxyvajsav. 1. Polarisatio. A vizeletet előzőleg elerjesztjük (szöllőcukor miatt), azután a zavaró anyagokat ólomecettel és ammóniákkal kicsapjuk, megszűrjük s a szűrlettel végezzük a vizsgálatot. A sarkított fény síkját balra forgatja. A forgatás nagysága képezi mennyiségi meghatározásának is alapját. — Megjegyzendő, hogy minden vizelet, amely acetecetsavat és acetont tartalmaz, rendszerint b-oxyvajsavat is tartalmaz. V. Eg éb anyagok kimutatása. a) Geny. Donné-f. próba. Vizelethez kevés 20<y0-os kálilúgot adunk s a kémcsövet ujjunkkal befogva, felfordítjuk. Geny jelenlétében a keletkezett légbuborékok csak lassan szállnak fel vagy megállnak a folyadékban. Ha sok a geny, a folyadék kocsonyás lesz. b) Indican. Obcrmayer-f. próba. 10 ccm vizelethez 3—4 ccm 20o/o-cs ólomcukor (plumbum saccharatum-) oldatot adunk, mely a zavaró anyagokat kicsapja. Megszűrjük s a szűrlethez ugyanannyi Obermayer-reagenst 12* 179 ; t
