Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
VI. A vese betegségei
öntünk (1 1 tömény sósavban oldott 4 g vaschlorid). Indican jelenléte esetén keletkező indigo, kék elszineződést ad. Néhány ccm chloroformmal az indigo kirázható. Az indicanra vonatkozólag 1. Ileus c. fejezetet. c) Ehrlich-f. diazopróbci. Szükséges reagensek: Ehrlich I. (0.5 g natr. nitrosum, 100 0 g aqua dest.) és Ehrlich II. (5.0 g add. sulfanilicum, 50.0 add. hydro- chloricum, 1000.0 g aqu. dest.). Ehrlich II. 10 ccm-éhez 1—2 csepp Ehrlich I-t adunk (minden vizsgálat előtt frissen készítendő!). Most 5 ccm vizelethez ugyanany- nyit adunk az Ehrlich-reagensből és még hozzá 1/2 ccm ammóniákat, .lói összerázzuk, mire positiv esetben a folyadék és habja skarlát- vagy kármin vörös. — A diazobenzolsulfosav a vizelet különböző (valószínűleg aromás) anyagaival vörös elszineződést ad. — Majdnem mindig pos. hastyphusnál (az első hét végétől), nagyon gyakran typhus exanthematicus, súlyos pneumonia, morbilli (vörhenynél nem) súlyos gümő- kór (rossz kór jóslatra mutat), lymphogranuloma, valamint trichinosis esetén (az izomtrichinák kifejlődése idején). VI. Górcsövi üledékvizsgálat. Az üledéket vagy csúcsos pohárban való ülepítéssel vagy centri- fugálással nyerjük. Egy cseppjét tárgylemezre kenve fedőlemezzel leborítjuk s először gyenge, azután erősebb nagyítással vizsgáljuk. Az üledék szervetlen alkatrészei lehetnek: 1. Savany ú és tömény vizeletben hugysavas kalium és natrium (alaktalan apró szemcsék), h úgy sav (fenőkő alakú kristályok), oxálsa- v a s mész (levélborítékalakú). Az üledék téglavörös (sedimentum lateritium). 2. Amphoter v. lúgos vizeletben phosphor- savas ammonia k-m agnesia (koporsófedélalakú), phosphor- savas mész (tű- és rosettaalakú), szénsavas mész (gömb- és buzogányalakú kristályok). Az üledék fehéres. Az üledék szerves alkatrészei lehetnek: leukocyták (gonorrhoea, fluor albus, cystitis, pyelitis, nephritis), erythrocyták (haematuria), hámsejtek (vesehám: kerek v. köbalakú kicsiny sejtek hólyagszerű maggal; a vesemedence-, ureter- és hólyaghám: polygonahs és körtealakú sejtek; hüvelyhám: nagy laphámsejtek; hugycsőhám: hengerhámsejtek), hugyhertgerek és baktériumok. A hugyhengerek (v. cylinderek) a hugycsatornácskák öntvényei, amelyek a vese legkülönbözőbb gyulladásai alkalmával jelennek meg a vizeletben (a homogen alapanyagból állókat hyolinhengereknek nevezzük, diagnostikailag nem mindig jelentősek, mert egyszerű albuminuria esetén is előfordulnak; fontosabbak a szemcsés-, viaszos-, leukocyta-, erythrocyta-, hám- és haemoglobin- hengerek, továbbá a diabetes melitusnál fenyegető koma esetén a vizeletben megjelenő rövid, szemcsés comacylinderek). I. A diffus haemafogen vesebajok. Felosztásuk, mely Volhard és Fahr alapvető vizsgálataihoz fűződik, nagyjában a következő: A. I\7ephrosisok. Nem gyulladásos, hanem degeneratiós megbetegedések, amelyeknek alapját a "tubulusok hámjának elfajulása képezi. Főtünetük az oedema. Idetartoznak a nekrotizáló nephrosisok is. 180
