Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
VI. A vese betegségei
tui’ia esetén 80—100 mg is lehet) és bizonyos határon túl valódi uraemiára vezet. A konyhasókiválasztás csökkenése, azaz konyhasóreten- tio alkalmával a vér és szövetnedv százalékos konyhasótartalma megközelítőleg állandó marad (100 ccm véisavóban 550—650 mg), amit azonban a szervezet csak úgy tud elérni, hogy megfelelő mennyiségű vizet tart vissza a vérben (hydraemia) és szövetnedvekben (hydrops). A féloldali vesemegbelégedések kórisméje szempontjából igen fontos, hogy a két vese vizeletét külön-külön fogjuk fel, amit ureter-kathe- ter segítségével eszközlünk. E célból 0.08 g methylenkéket vagy indigó carmini adunk 10 ccm physiologias konyhasóoldatban intragluteali- san. Az époldali vese 10—1.5 perc múlva megkezdi a festékanyag kiválasztását. A betegoldali alig és későn kezdi meg. A külön felfogott két vizeletből látjuk, hogy a kórosoldali vese kiválasztotta vizelet mennyisége kevesebb, töménysége kisebb (tehát fajsúlya és fagyáspontcsökkenése is), esetleg fehérjét, fehérvérsejteket és hámsejteket tartalmaz. A beteg félvese műtéti eltávolítása előtt mindenkor meg kell győződnünk előbb utereter-katheterismus segítségével, hogy a másik teljesen ép-e. A vesevizsgálat tekintetében mindenesetre döntő szerepe van a vizeletvizsgálatnak. A vesebajok általános tünetei. 1. Albuminuria. Változó mértékben rendes kísérője minden vese- bántalomnak (zsugorvesénél átmenetileg hiányozhatik is). A fehérje mennyisége általánosságban nem fokmérője a bántalom súlyosságának, de csökkenése v. növekvése egyugyanazon esetben útmutatásul szolgálhat a betegség javulása vagy rosszabbodása tekintetében. A fehér jevizelés a vese többi működésével nem áll kapcsolatban (másszóval nagyfokú fehér jevizelés egyáltalán nem jelent szükségképpen veseelégtelenséget más irányban is vagy fordítva). A vizeletben megjelenő fehérje a vérből származik (tehát serum- albumin és -globulin). Ha a fehérje a vese kiválasztó szövetén*át jut a vizeletbe, a fehérjevizelésnek albuminum vera a neve, szemben az albuminuria spuria ritkább eseteivel, amikor a fehérje a vesemedence, húgyhólyag vagy húgycső gyulladásai során a vizelethez keveredő genyből vagy vérből származik (kisfoki! szokott lenni) A valódi fehérjevizelés nem jelenti minden esetben a veseparen- chyma gyulladását, meri következménye lehet egyszerű keringészavarnak is, mellyel szemben a vesehám rendkívül érzéken}7. Ilyen az albuminuria őrt ho ti ca is, melynél fehérje csak fennálláskor jelenik meg a vizeletben, míg fekvéskor újból eltűnik. Oka legtöbbször a gerincoszlop lordosisa, ill. lordosisos testtartás, minek folytán fennálláskor a vese osztóere összenyomódik. Fiatalabb korban fordul elő s idővei rendesen elmarad. Ha heveny vesegyulladás után jelentkezik, igen sokszor átmenetet képez chron. vesegyulladáshoz. — Átmeneti fehérjevizelési okozhat nagy testi megerőltetés, hideg fürdő is (physio 1 o g i á s albuminuria). A fehérje növeli a vizelet fajsúlyát, de mint colloidalis anyag, alig van befolyással a fagyáspontcsökkenésre. 2. Hydrops (oedema). A vesebajos vizenyők konyhasóretentio 172
