Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
V. Az emésztőszervek betegségei
ladása (pleuritis, főleg pericarditis, innen a pseudocirrhosis hepatis pericardiaca elnevezés) és tartama is 5—15 esztendő. Chron. peritonitis «setén nem transsudatum van, hanem exsudatum. Therapia. Mindenekelőtt diaetaszabályozás: kevés hús, inkább lacto- vegetabilis étrend. Kezdeti szakban igen jó a hosszabb időn át adott tiszta tejkúra. Alkohol természetesen eltiltandó, úgyszintén erősen fűszerezett ételek. Fontos a rendes széklet; ezért enyhe hashajtókat adunk (többek közt cremor tartari-1 10.0—15.0 g pro die mennyiségben. Sasaki). Jók a periódusos ca/ome/-adagolások (0.03 g háromszor napjában 3 napon át 3 napi szünettel), továbbá karlsbadi-kúra. —- Erősebb ascites esetén diureticumok, szívgyengeségnél cardiacumok. Később az ascites lebocsátása punctió útján (1. Ascites). Súlyos esetben szóbajöhet a Talma-Drummond-féle omentofixatio (a műtét abban ál, hogy collateralis vérkeringést létesítünk a v. portae ágai és a hasfal vénái között azáltal, hogy a csepleszt odavarrjuk az elülső hasfalhoz). b) Cirrhosis hepatis hypertrophica (Hanot). Kóroktan. Homályos. A betegség folyamán jelentkező bőingadozás valamely ismeretlen fertőző tényezőre enged következtetni (Strümpell). Fiatalabb korban (20—30 év körül) jelentkezik mint a Laénnec- féle cirrhosis. Tartama átlag 2—3 esztendő, de jóval tovább is húzód- liatik. Kórbonclanilag jellemző, hogy a kötőszövetes burjánzás inkább a kis epeutak köré szorítkozik, emellett azonban a májacinusok közé is behatol, míg a Laénnec-féle alaknál főleg a máj kapuér ágai és capilla- risai körül van. Fontos különbség, hogy a kötőszövetszaporulat nem zsugorodik utólag, tehát a máj mindvégig nagy marad és nem szemcsés- göbös felületű, hanem általában sima (portapangás sem jön létre). Tünetei. Első komoly tünete a gyorsan fokozódó ikterus, anélkül, hogy a széklet — súlyos esetekben is — teljesen acholiás volna. A máj tetemesen megnagyobbodott, egyenetlenség nem tapintható felületén. Harmadik fontos jele meglehetős nagy léptumor, mely azonban nem pangásos eredetű, mintahogy portapangásra valló egyéb tünetek (ascites stb.) is általában teljesen hiányzanak. Különböző vérzések (orr-, foginy-, bőrvérzések) előfordulhatnak, úgyszintén gyomorvérzés és vérhányás is (per diapedesin). — Kór jóslata rossz. A halál oka rendszerint fokozódó marasmus vagy cholaemia (ideges tünetek, coma, con- vusiók). Therapia. Az icterus catarrhalis és a Laénnec-f. májcirrhosis kezelésének alapelvei szerint történik. Némelyek a calomel-kúrától véltek javulást látni. c) Cirrhosis hepatis biliaris (secundaria). Tartós epepangás következménye, amikor a d. choledochust akar beékelődött epekő, akár heg v. tumor zárja el tartósan. A májbeli epeutak kitágulnak, nyomásuk sorvasztja a májparenchymát, melynek pótlására a kötőszövet felszaporodik. Túlburjánzása folytán a máj tarI