Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

V. Az emésztőszervek betegségei

jesen zárt: sem széklet, sem fiatus nincs (peritonitisnél nem szokott a flatulentia teljesen szünetelni). Nincs leukocytosis, de mindig van indicanuria (különösen vékonybélelzáródáskor). 2. Colica salurnina (ólomkólika): kórelőzmény (ólommunkás); has teknőszerűen behúzódott, igen érzékeny és fájdalmas, a pulzus feszes, kemény, lassult(!), ezenkivül az idült ólommérgezés egyéb tünetei (myalgia, arthralgia, ólombénulás stb.). Megjegyzendő, hogy a pneumonia cruposa igen gyakran kezdődik az alhasra, különösen vakbéltájékra lokalizált fájdalommal s ha ehhez még meteorismus is járul, könnyen vezethet a dolog körülirt peritonitis (perityphlitis) téves fölvételére. 2. Peritonitis acuta circumscripta. Körülirt hashártyagyulladás szövődhetik mindazon szervek gyulla­dásával, amelyeknek hashártyaborítékjuk van vagy bármilyen módon kapcsolatban vannak a hashártyaüreggel. Igv az egyes szervek szerint van perigastritis, pericholecystitis, perimetritis, perityphlitis stb. Gya­korlatilag legfontosabb az appendicitisből kiinduló perityphlitis, a női nemiszervekből kiinduló perimetritis, továbbá az ú. n. abscessus sub­phrenicus (rekeszalatti tályog). lTgy az általános, mint a helyi tünetek lényegileg ugyanazok, mint az áll. hév. peritonitisnél, csak enyhébbek. Fájdalom, nyomásérzé­kenység. detensus muscularis a megbetegedés helyére szorítkozik nagy­jában. Ugyanitt rendszerint daganatszerű resistentia tapintható, ha pedig izzadmánv fejlődött, úgy határozott hullámzás (fluctuatio) érezhető. Ko­pogtatásnál tompult vagy tompultan dobos hangol hallunk. Hányás nem kínozza oly sűrűn a betegei, a gyengeség és collapsus sem annyira ki­fejezett. A láz rendetlen, sokszor intermittaló. pyaemias jellegű. A körülírt hashártyagyulladás gyakran eltokolt tályogképződésre vezet, mely. ha művi megnyitással vagy önkéntes áttöréssel nem ürülhet ki (hüvelybe, hólyagba, végbélbe, kifelé a bőrön), a halálig leronthatja a beteg állapotát (amyloidosis, cachexia). Ha a tályog a szabad has­üregbe tör át, természetesen peritonitis diffusa jön létre. Ami az abscessus subphrenicus-t illeti (a perimetritis t. i. a nő­gyógyászat körébe tartozik, a perityphlitis-1 pedig 1. Appendicitis c. fej.-ben) megjegyzendő a következő. A rekeszalatti tályog eltokolt geny- gyülem vagy jobboldalt (rekesz és máj között), vagy baloldalt (rekesz és gyomor v. colon v. lép között). A hasüreg felső boltozatát a üg. suspensorium hepatis választja két részre. — Oka: jobboldalt a máj, epeutak, féregnyujtvány genyedései, baloldalt a bal vese, lép s leggyak­rabban perforáló gyomorfekély. Ha ez utóbbi esetben levegő is hatol a rekesz alá, pyopneumothorax subphrenicus jön létre. — Tünetei. In- termiltáló láz, hyperleukocytosis, közérzetzavar. Helyileg a tályog hol­léte szerint physikalis tünetek (tompulat stb). Empyemától és pyo­pneumothorax tói nem mindig könnyű az elkülönítés. Mindenesetre jel­lemző. hogy rekeszalatti tályognál megvan az alsó tüdőhatár respiratiós eltolódása. Azután fájdalom, nyomásérzékenység, a mellkason duzzadás, bőrvizenvő, a bordaközök szélesek, esetleg széles a mellkas egész alsó része. Ha a tályog jobboldalt van, úgy tompulata megnagyobbíthatja a máj tompulat felső felét. A beszúrt punctiós tű a légzőmozgásokat követi < Fürbringer-tiinet). A punctiós tűn rekeszalatti tályog esetén belégzéskor. rekeszfölöttiből pedig kilégzéskor ürül a geny Pfuhl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom