Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása

Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása. 15 38. ábra. Felső I. (baloldali) nagyőrlő rágófelszíne (Turner). 37. ábra. Alsó I. (bal­oldali) kis őrlőfog disztális felszíne (Turner). csők gyakran a legszé­lesebb az összes csücs­kök közül; a csücsökről dudor vonul a meziális marginális élhez és a lingvális marginális él­hez. A csücsökről erősen kifejlett zománcdudor indul el továbbá a diszto- bukkális csücsökhöz is, és az onnan eredő, ha­sonló irányú dudorral együtt alkotja a ferde zománcdudort. Lingvá- lisan a mezio-lingvális csücsök minden átmenet nélkül megy át a korona lingvális felszínére és bukkálisan a centrális árok falát alkotja. Sokszor egy ötödik csücsök is van a koro­nán, mely a korona lingvális felszínéről emelkedik ki, közel a mezio-lingvális szöglethez, a mezio-ling­vális csücsök alapján, melytől kis árok választja el. Ez a járulékos (Carabelli-féle) csücsök azonban sohasem éri el a rágó felszínt. Gödrök és árkok a rágó felszínen. A cen­trális árok a mezio-bukkális, diszto-bukkális és mezio-lingvális csücskök között van. Az árokból rendszerint több barázda indul: egy, amelyik a meziális marginális élt átszelve a meziális felületre jut, egy másik bukkális barázda, mely elválasztja a mezio-bukkális csücsköt a diszto-bukkális csücsöktől és reá­terjed a korona bukkális felszínére, végül egy kevéssé kifejezett disztális barázda, mely a ferde zománcdudor felett vonul disztális irányban. Legállandóbb e barázdák közül a bukkális. A disztális árok keskenyebb az előbbinél, a diszto-bukkális és diszto-lingvális csücskök között van, párhuzamos a ferde zománcdudorral és elválasztja attól a diszto-lingvális csücsköt. A bukkális felszínt (39. ábra) 4 él hatá­rolja: a rágó él szabálytalan és jól kifejezett: a bukkális marginális zománcdudor és a két buk­kális csücsök alkotja; a cervikális él mindig 39. ábra. Felső I. (baloldali) nagy­őrlő bukkális felszíne (Turner).

Next

/
Oldalképek
Tartalom