Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása
16 Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása. egyenes ; a meziális és disztá/is élek elmosó- dottak, a íognyak felé kifejezetten összetérnek. A felszín kifejezetten domború, középtájon benyomott, ahol gyakran bukkális gödröt is találunk. A felszínt bukkális barázda rendszerint két részre osztja. A lingvális felszín (40. ábra) hasonló a bukkálishoz, a fognyakon mezio-disztálisan erősen keskenyedő, mert oldalai a fognyak felé erősen összetérnek. A felszín domború, rajta gyakran gödör van (lingvális gödör), melybe a diszto-lingvális barázda torkollik. Ilyformán ez a felszín is két részre oszlik. A nyaki él mindig egyenes vonal. E felszínről indul el gyakran a fennebb már tárgyalt 5. csücsök (Carabelli). A meziális felszín (41. ábra) a rágóél mellett bukko-lingválisan domború, a nyaki részen 40. ábra. Felső I. (baloldali) inkább lapos, esetleg gyengén homorú, nagyőrlő lingvális felszíne (Turner). A disztális felszín (42. ábra) keskenyebb, kisebb, mint a meziális és erősebben domború. A felső I. nagy őrlőfognak — a felső nagy őrlőket jellegzően — három gyökere van : két bukkális és egy lingvális. A bukkális gyökerek rendszerint mezio-disztális irányban laposak; a lingvális gyökér legtöbbször kifejezetten kerek; lingvális oldalán csaknem mindig hosszant barázda vonul végig. A gyökerek erősen széttérnek, úgy hogy a gyökcsúcsok által határolt tér kifejezetten nagyobb, mint a gyökerek nyakának kerülete. A bukkális gyökerek csúcsa rendszerint hátrafelé görbült. A felső II. nagy őrlőfog. Többé- kevésbé olyan alakú, mint az I. nagy őrlőfog. Ilyenkor lényeges különbség csak az, hogy a korona (illetőleg a rr. ezio-lingvális csücsök) lingvális felületén járulékos csücsök^ (Carabelli) elő nem fordul. A korona 'mezio-disztális irányban erősen lelapított; csücs- ábra. Felső I. (baloldali) nagyőrlő kei nem oly kifejezettek, a diszto-ling- meziális felszíne (Turner).
