Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Oersted

hogy a zseniális kezdő kutatónak gyakran elismert tekintélyek tévedéseinek lerombolásával kell kezdenie a mun- , kát, amelynek helyébe azután uj igazságot állít. De bizo-' nyiték arra is, hogy a természet törvényeit nem lehet elvont filozófiai okoskodással megfejteni, hanem csakis éles megfigyeléssel és kísérletezéssel.

Egy kémiai műről szóló bírálatában az álkáliak uj elméletét állította fel, 1800-ban pedig, mikor Manthey külföldre utazott, Oersted vette át gyógyszertárának vezetését és egyben az egyetemen kémiát és természetfilozófiát adott elő.

Ugyanezen évben találta fel Volta a róla elnevezett elektromos oszlopot, amivel a kutatás beláthatatlan mezejét nyitotta meg. Oersted nagy buzgalommal tanulmányozta az uj készüléket és azon csakhamar javításokat eszközölt. Kutatásokat végzett továbbá aziránt, hogy a savak minősége az áram erősségére milyen befolyással van és kimutatta, hogy az elektromos áramtól megbontott sóoldatokban a savak és alkáliák a telítés arányában válnak szabaddá.

E munkálatainak magyar vonatkozása is volt, ameny- nyiben impulzust ezekre Win téri pesti tanárnak az elektrokémiára vonatkozó nézetei adtak. Ugyancsak Oersted ve>lt az, aki a német tudósok figyelmét Win téri műveire (Prolusiones ad chemiam saeculi XIX. Budae, 1800. 8'; Accensiones novae ad prolusionem suam primam et secundam, Budae, 1803, 8°.) felhívta.

Ekkor még csak 23 éves volt, de tudományos kutatásaival nevét hazájának szűk határain túl is ismeretessé tette. Ismereteinek kibővítése végett elhatározta, hogy hosszabb külföldi tanulmányútra megy. Ez a külföldi utazása harmadfél évig tartott, miközben megfordult Berlinben, Frei- burgban, Jenában, Münchenben. Utóbbi helyen főleg J o- h ann Wilhelm Ritte r-rel, az akkori idők hírneves fizikusával kötött benső barátságot, aki azt fejtegette, hogy az életműködést folytonos elektromosság fejlődés kiséri. Ritter-rel együtt több kísérletet is végzett. Regensburg- ban 1803-ban »Materialien zu einer Chemie des XIX. Jahrhunderts« címen egy kis művet adott ki, amelyben az elektrokémia jövőjét fejtegeti.- 78 -