Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

so

SZILÁRD TÁPSZEREK.

A szokásos eljárásnál a liúsoldatból minden zsír, továbbá annyi gelatin és fehérje, a mennyi csak kivonható, eltávolíttatik, míg a fibrinnek — oldhatatlan lévén — szükségképen visz- sza kell maradnia. Ilyeténképen megmaradnak a viz, sók, ozma- zom * és a hús-kivonat anyagai, vagy egy szóval kifejezve, a húsnak ízes anyagai és sói: míg mind az, a mi közönségesen táplálónak tartatik, eltávolíttatik.

Ez anyag értéke a benne maradt víz (közönségesen 20 százalék) mennyisége szerint változik. Az erőteljes hús íze olyan, mint a sült húsé, és nem változik.

Jóságának bizonyságai a kővetkezők volnának:

1- ször. 60 százaléknak kellene belőle tömény alkoholban feloldódni.

2- szor. Enyhe melegen kiszárítva, súlyából nem szabadna többet veszítenie 16 százaléknál.

3- szor. Nem szabadna zsíros anyagot vagy fehérjét tartalmaznia.

4- szer. Kilencz- egész tíz százalék nitrogénnek kellene benne lenni.

5- ször. Hamvának körülbelül húsz százaléknak kellene lenni, melynek egy negyed egész fele részben káliból, fele mennyiségben pedig pliosphorsavból kellene állania.

Hogy e kivonat olyan értékes legyen a táplálkozásra mint a hús, szükséges, hogy a tőle elválasztott alkatrészek visszapótoltassanak, a melyek pedig, mint láttuk, majdnem annyit tesznek ki, mint maga az egész hús. Ilyeténképen tehát a kivonatban csak kévés tápláló anyag marad vissza. Alkatrészei, melyeket tulajdonképen tartalmaz, sók, melyeket más úton végtelenül csekélyebb ár mellett lehet előállítani, továbbá a húsnak ízanyagai, melyek teljesen elfedik a készítmény tényleges hiányait.

Ha felveti valaki a kérdést, miért marad ilyen módon olyan

* Ozmazom elnevezés alatt a húsból borszeszszel kivonható anyagokat értetek, melyek, sókból és nitrogéntartalmú anyagokból állottak. Jelenleg kevéssé használt kifejezés. F.