Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
HŰSKIVONAT ÉS FOLYÉKONY HÚS. 79 Afrika némely népe, egyéb kellemes tápszer hiányában, a nagy fehér hangyákat eszi. A sáska Mesopotamia beduinjainak és más keleti népeknek közönséges eledelük; összefűzik őket, és vándorlásaikban kovász- talan kenyérrel és vajjal eszik. Nevezetes; hogy ez az eledel nem volt megtiltva a zsidóknak. «Ezek pedig az olyan állatok közül, a melyeket megegyetek : Arbe az ő nemével, Solhan az ő nemével, Chargol az ő nemével, Chayag az ő nemével.» Mózes III. XI. 22. Keresztelő •János sáskát és vad mézet evett. * XI. FEJEZET. HŰSKIVONAT ÉS FOLYÉKONY HÚS. A HÚSKivoNAT-ot kétfélekép csinálják: félig folyó és szilárd alakban. Azon nagy arány, a mit a liúskivonat-kereskedés öltött azóta, hogy Liebig báró oda adta nevét ezen készítménynek, szükségessé teszi, hogy e tápszer valódi értékét kellőképen megismerjük. Most számos tudományos ember által tett észleletek, valamint a köztapasztalat alapján, kevésbbé nehéz lesz róla beszélni mint akkor, midőn először hívtam fel rá a figyelmet. A kivonat úgy készül, hogy az állat húsát befőzik. A mint mondják 1 kilo LiEBiG-íele kivonat előállítására 32 kilo szükséges. E czélra sovány marhát kell használni, és ha felveszszük, hogy Ausztráliában s Braziliában és Amerika más hústermelő tartományaiban egy-egy állat húsának átlagos súlya 150 kilo, akkor egy levágott marha csak mintegy 5 kilo kivonatot ád. * Nem érdektelen megtudni, hogy nálunk, régebben, egy már-már kiveszett állatnak, a hódnak (Castor fiber) búsát ették. A fentebb említett szakácskönyv így ír róla: «A’ Hód nevű állatnak Az Fai-kát fonnyaszd meg vízbenn mig le mégyen az Bííri Szép fejér lészen főzd meg vízben s Eczetben csináld fekete lével, had főj jön benn a\ agy mondola lével, a lábait is fekete lével avagy mandolalével főzheted.» F.
