Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
54 SZILÁRD TÁPSZEREK. olyan vegyi összetétellel és tápláló sajátsággal bír, mint az egészséges s vele egyenlőn táplált juh húsa; azonban, nem következik, hogy halálakor eladásra való állapotban lett légyen. A betegség a nitrogén aránylagos tartalmát mindég növeli, és a szén-alkatrészek mennyiségét csökkenti, mivel a húsnak soványja van túlsúlyban. Bárányhús. A bárányhús tápláló, vegyi és emészthető sajátsága változik, úgy a kor mint a tenyésztés és a táplálás szerint. A juhhússal összehasonlítva, nem olyan erős mint az, ízének kellemességében azonban felülmúlja, és aránylag nagyobb mennyiségű vizet tartalmaz, de kevesebb mennyiségű nitro- génes anyagot. Ennélfogva használata tulajdonképen fényűzés, s tekintetbe véve, hogy nálunk a hús-ellátás a szükségleteket nem fedezi, használatát jobban kellene korlátozni. Ez állat pecsenyéje, valamint kedeszmirigye is, tehát a fényűző tápszerek közé tartozik. A megemésztésére megkívántató idő kevesebb mint a felnőtt juh húsánál; nevezetesen: 2 és \ óra. Kecskehús. A kecskehús Svájczban és egyéb hegyes vidékeken igen közönséges eledel. Általános tulajdonságaira nézve az ürühús- hoz hasonlít, azonban keményebb, szálkásabb és erősebb ízű, úgy hogy nem jobb annál. Tápértéke azonban nagyobb mint az ürü húsé, legalább nitrogén-tartalmára vonatkozólag, de széntartalomra nézve mögötte áll, mivel ez az állat nem hízik meg annyira mint a juh. Mindenesetre erősebb tápszernek kell tartanunk, mint az ürühúst. A kecskegödölye húsát, úgy Európában, mint Indiában többre becsülik mint a kecskehúst, úgy miként már 3600 esztendővel ezelőtt Arábiában, midőn Jákob ízletes vacsorát csinált belőle atyjának, Izsáknak; íze olyan forma mint a vad kmsé.
