Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

ÜRÜ-, BÁRÁNY-, ŐZ- ÉS TEVEHÚS.

53

poréban a Bowrees, Swalghur és Kucker kasztjainak, Googai- rában a Cbura kasztnak, továbbá némely afrikai népeknek.

A juknyájak Skótországban, melyek a gazda vagyonának tekintélyes részét alkotják, az ú. n. «braxy» betegségnek vannak kitéve, melyről némelyek azt mondják, bogy agybaj, olyan mint a lovak dühössége, mások pedig tüdő-bajnak tartják. Akármi oka van is a halálnak, a betegség tartama igen rövid, úgy, hogy fel lehet venni, miszerint a test szöveteit még nem támadta meg, és hogy a betegség csak a közvetlenül bántalmazott szervre szorítkozik. Azt tartják, hogy a betegség körülbelül 24 óráig tart; én azonban a hegyi lakók étrendjének tanulmányozása közben rájöttem, hogy e betegségnek sem természete, sem tartama nincsen eléggé vizsgálva, és hogy megeszik a döglött juhot, hacsak hosszas betegségnek valami jele nincsen rajta. *

Sőt ez az eleség a gazda és juhásza közötti szerződésbe fel is vétetik, úgy hogy ez a lakáson, zabliszten, tehéntartáson és pénzen kívül, évenkint egy bizonyos mennyiségű elhullott juhhoz is igényt tart. Úgy hogy ez, e helyeken, a gazda közönséges eledeleinek egy részét képezi, valamint cselédjeinek is, akár a maguk, akár a gazdájok kosztján vannak.

Igen szorgos vizsgálatokat tettem, de nem tapasztaltam, hogy ez eleség használata folytán baj vagy betegség származott volna, és általában azt tartják, hogy az ilyen hús jó ízű és egészséges.

E húst a juhász szükségből besózza későbbi használatra; besózás előtt azonban a kóros részeket kimetszi.

Feltéve, hogy a betegség rövid ideig tartott és a fennebbi természetű volt, következtethető, hogy az elhullott állat húsa

* Csodálkoznunk kell a szerzőnek ezen homályos leirása felett, a melyből csak annyi tűnik ki valószínűséggel, hogy úgy a skót gazdák, mint a szerző is a «braxy» név alatt különböző betegségeket foglalnak egy csoportba. Ezek között a fő részes bizonyára a kergeség, a mely nálunk Magyarországon is igen gyakori betegség a juhnyájakban. A kerge juh búsát — mint ezt illetékes szakértőktől is hallom — nálunk is megeszik, a mi igen természetes, minthogy általán ismeretes dolog, hogy a kergeség oka egy hólyagféreg (az agyban, gerinczagyban), a melynek eltávolítása után az állat ártalom nélkül elhasználható. F.