Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - b) Nitrogén nélküliek
230 NÖVÉNYI TÁPSZEREK. literiünk : a tejczukrot, nádczukrot és a szőlő- vagy gyiimölcs- czukrot. Mindegyik ugyanazon chemiai elemekből áll, de édesítő képességék nagyon különbözik. A tejczukrot azért hívják így, mert főképen az állatok tejéből származik, a nád- és gyii- mölcsczukor neve pedig onnan van, hogy ezeknek főforrásai a czukornád és a gyümölcsök. Az előbbi kevéssé oldható és édesítő tulajdonsága is csekélyebb, mint az utóbbiaké ; használatban is csak igen csekély mértékben van. A közönséges vagy nádczukornak három szokottabb forrása van; nevezetesen a czukornád, a juharfa, és a czukorrépa; az első azonban sokkal felül múlja a két utóbbit. A czukornád a forró égövi tartományokban szabadon és csaknem mindenütt terem vagy teremhet. így a Missisippi lapályain, a nyugot-indiai szigeteken, Bermudában, Mauritius- ban, Jávában, Braziliában, Kelet-India némely részében, valamint Ázsia kiterjedt földterületein még tetemes magaslatokon is. Európa mérsékelt vidékein vagy az olyan magasságban, ahol a hőfok már a mérsékelt égövi hőmérsékre száll alá, nem terem meg, bár egyéb körülmények különben egyenlők; növése különben mindenütt a hőmérsék foka szerint változik. A nád 3V2—6 méter magasra nő; vastagsága 2Va centimétertől felfelé. Felnőtt és virágzó czukornáddal teleültetett mező igen csinos látványt nyújt (19. sz.). A czukornád chemiai összetétele százalékokban a következő : 77. sz. Víz 72'1 Czukor 18‘0 Farostok és sók 9'9 A szár alsó részében a nedv nagyobb czukortartalmú; 100 kilogramm vegyes czukornád körülbelül 70 kilogramm czukrot szolgáltat. A czukornak a czukornádból való gyártására alkalmazásban levő gépezet igen elmés és költséges, maga a készítés azonban egyszerű. A nád csendesen forgó hengerek közt halad, melyek nedvét kisajtolják; a nedvet azután kevés oltott mész
