Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

Bevezetés: A tápszerek természete, fajtái és szükségessége

A TÁPSZEREK TERMÉSZETE. árpacsirázáskor. E hatás a testben nem csupán egy alkatrész átváltozása által feltételeztetik, hanem valamennyié által; azon­ban főképen mégis három gáznak: t. i. az oxygénnek, hydrogén- nek és szénnek egyesülése folytán támad az, fenntartására pedig zsír, keményítő, czukor vagy más hasonló anyagokból álló táp­lálék szükséges, a mely a testet, mint a fa és szén a tüzet, égető anyaggal látja el. Frankland tanár igen világosan szemlélhetővé tette e ha­tást a következő táblában, mely azt mutatja, hogy 1 gramm, tápláléknak a testben való teljes elégésekor összevéve mennyi meleg fejlik ki és továbbá, hogy a tudományos számítások sze­rint mennyi erő felel meg e melegmennyiségnek. Az első sor számai azt mutatják, hogy az illető anyagból 1 gramm elégeté­sénél fejlő meleg hány gramm víznek hőmérsékét képes 1 fok Celsiussal feljebb emelni; a második sor számai pedig azt jelen­tik, hogy ez a meleg hány kilogrammot lenne képes 1 méter­nyi magasra emelni, ha egészen munkára használtatnék. 1. sz. Élesé g Az elégéskor származó meleg A meleg munka­értéke 1 gramm száraz hús * ..................... 5 103 2101 » fehérje ......................... 4 998 2117 * finomítatlan czukor......... 3 223 1388 ii arrowroot .......................... 3 912 1050 »» vaj ..................................... 7 204 3077 i) marha faggyú................. 9 009 3841 Ilyenképen 30 gramm friss sovány hús a testben egészen elégve annyi meleget adna, mely elég lenne 18 kilo vizet 1 fok Celsiussal feljebb melegíteni, vagy a mi egyre megy, 1 liter vizet 18°-ra hevíteni; vagy ugyanannyi friss vaj tizszerte több meleget képes kifejteni, mint a friss sovány hús. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a testben véghez menő elégés * Egy gramm nyers sovány marhahús elégetésénél származó meleg mennyi­ségére az adatokat lásd a 43. lapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom