Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak

168 NÖVÉNYI TÁPSZEREK. sikerűit. Ez mint Dr. ÜAUGLiSH-féle eljárás ismeretes; és ez a módszer annyira tökéletesítve van, hogy a szénsav nehány perez alatt az egész tésztatömeget átjárja és a kenyérnek igen egyenletes külsőt ad. A gázt vízben nyeletik el, s a tésztába kővetkező mó­don viszik be: Van két erős vas edény, melyek egy-egy köb centiméterre 8’5 kilo nyomást képesek kiáltani; egyikök da­gasztó, tészta-elegyítő, a másik vízedényül szolgál, melyben szénsavval nagy nyomás alatt telített víz foglaltatik. A két edény elzárható csővel közlekedik egymással. A dagasztóba jön a liszt, mely kavaró készülékekkel lévén ellátva, benne azt a vízzel összekavarhatják. A kellő mennyiségű konyhasót tartalmazó víz, a vízedénybe öntetik, s ebbe nagy nyomás alatt szénsavgáz vezettetik, mindaddig, míg az kellő mennyiségű gázzal telítve nem lesz. Ekkor a két edény közt megnyíttatik a közlekedés, és a szénsavval telített víz bejut a dagasztóba; ekkor a kavarok moz­gásba hozatnak s a víz és liszt gyorsan elegyülnek egymással. Az eljárás e részlete alatt a szénsavgáz a vízből kiszabadúlva átjárja a tésztát s a tészta kész arra, hogy a dagasztóból kivé­tetve, czipókba szakítassék. Ez eljárás, véleményem szerint, korunknak igen jelentékeny haladása a kenyérkészítésben; ez a liszt chemiai alkatát érintetlen hagyja és e mód szerint egy­szersmind nemcsak több kenyér készíthető, hanem a tésztából chemiai átváltozás folytán semmi sem veszvén el, megtakarítás is eszközölhető. Hogy az így bevezetett gáz tiszta legyen, az természetesen igen kívánatos. Ugyanez az eredmény jön létre más módszer által is; ha tudniillik a tésztába gázfejlesztő elegyet kever az ember. így ha a liszthez még száraz állapotában szénsavas nátront keve­rünk és a vízhez borkősavat vagy gyenge sósavat vegyítünk, a a tészta dagasztása alkalmával a két anyag egyesülése megtör­ténik és szénsavgáz fejlődik. Ez eljárásnak azonban két hátrá­nya van, mely akadályozza annak általános használatát; neve­zetesen bizonytalanságban van az ember, vájjon ez anyagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom