Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
164 NÖVÉNYI TÁPSZEREK. A siker és a sók a buzahéjban, annak beléhez hasonlítva, feltünőleg nagyobb mennyiségben fordulnak elő. így míg a finom lisztben a nitrogén 1*7 és a só 0-7 százalék: a héj különböző rétegeiben ezek a következő arányban vannak meg: 47. sz. Nitrogén •ink Korpa ..................... 7 százalék Durva derczeliszt .. .. .. 2-4 » 6-5 )) Finom derczeliszt .. .. .. 2-4 » 5-5 )> Durva bélliszt .. .. .. .. 2-5 » 3-8 » Finom bélliszt .. .. .. .. 2-2 » 1-9 )> Ennél fogva nincs kétségem a felett, hogy a jó másodfajta liszt a legolcsóbb és legtáplálóbb s talán a legemészthetőbb az egész sorozatban; továbbá, hogy a harmadrendű lisztből, valamint ha a liszthez finomra őrölt korpa vegyíttetik, a gyomor valószínűleg kevesebb mennyiségű tápláló anyagot bír kivonni, mint a másodrendűből. Ezt különben íze sem nagyon ajánlja, sem a gazdagnak sem a szegénynek. Mr. HART-nak van egy eljárása, mely mellett a búza szem nem őröltetik egészen finom porrá, hanem csak megdaráltatik. Ez a belőle készült kenyérnek bizonyos sajátszerűséget kölcsönöz, habár értékét nem növeli. E liszt a búzalisztek közt körülbelül azt a helyet foglalja el, amit a skót zabliszt a zablisztek között. Én jó ízűén ettem belőle, noha íze kissé durva és fanyar volt; ez is csak mint a vagyonosabb osztály luxusczikke, nem pedig mint rendes eleség jöhet figyelembe. A nők általában nem szeretik, míg hozzá nem szokva, uj Ízlésük nem támad. A tárgy fontossága a feltalálót arra indította, hogy jobban változtassa, kellemes és olcsóbbá tegye e készítményt. Mr. Mc. Dougall hasonló czélból a készítményhez jihosphorsavas sókat adott, melyekre nézve ő azt hiszi, hogy fontos alkatrészt adott a liszthez. Őt e felvételre az vezette, hogy a búzahéjban ez az következő: egyiptomi búza: D47, ausztráliai: D60, skót: 2 01, spanyol: 2*1, délnémet : 2’17, északnémet: 2’24. algieri: 2-2. orosz búzákban l-95—4-25. (Ugyanott.) Fordító.
