Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
BÚZALISZT ÉS BÚZAKENYÉB. 163 kell lenni, részint azért, mert kevesebb mennyiségben állítható elő, részint azért, mert bizonyos ügyesség és kellő eszközök szükségeltetnek készítésére. Ennek tehát értéke szép fehérségében, ritkaságában s az úgy nevezett tisztaságában rejlik. Vizsgáljuk meg azonban, ezen és a többi fajta lisztnek tápláló értékét. Vegyük fel, hogy mindenféle liszt ugyanazon fajta búzából készül és hogy így sajátságaiknak eredete közös. A legfinomabb lisztben, mint felvehetjük, semmi nyoma sincs a héjnak, úgy, hogy az csupán bélrészletből áll. Ez tehát a sejtekbe zárt keményítőből a sejtfalak és a sejtek között fekvő állományok sikeréből és bizonyos, ezekkel együtt levő ásvány-anyagokból áll. Keményítő és melegképző anyagok dolgában ez a fajta liszt jobb mint akár melyik más. A többi lisztfajoknak tulajdonságai a szerint változnak a mily arányban tartalmazzák a héj rétegeit; és mivel a héj aránylag nagyobb mennyiségű sikert és más nitrogéntartalmú tápanyagokat, phosphorsavat és különböző sókat tartalmaz, ezek folytán az e fajta lisztekben kevesebb a keményítő, de több a húsképző és más tápláló anyag. így ez utóbbi lisztfajok, ha a tápláló tulajdonságokat és nem az ízt vesszük mértékül, előnyben vannak az előbbi felett. Helyén lesz itt elősorolni rövideden azon nitrogéntartalmú és ásvány-anyagokat, melyek az egész búzaszemben és annak egyes részében találtatnak. A siker (aleuron) vagy a fő nitrogéntartalmú alkatrész az angol búzában 105, a virginiai bíizában 11*5, az uj-orleansi és danczigi búzában 13*5, sőt a fekete-tenger-parti búzában jó esztendő alkalmával egész 15 százalék, s így majdnem másfél annyi, mint az angol búzában.* * A fehérjeneviű anyagok mennyisége a magyar búzában 15-68—19'45 százalékot tett ki. (V. ö. Öt jelesebb magyar búzafaj vegyelemzése,Lengyel BÍLÁ-tól; Term. Tud. Társ. Közi. VI. köt. 2. fiiz.) A /útroflentartalom a magyar búzában 2-31—3‘34 százalék volt (Say). Bibra szerint különböző búzákban a nitrogén-tartalom e 11*
