Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)

Gyakorlati rész - VII. Az általános emberi és az egyén

az Általános emberi és az egyén képzelést gondolkodásnak nevezzük, amely szemléletes vagy elvont lehet és az érdeklődés hajtóerejével kutatássá, a világ- és emberkép elméleti megragadásává válik. Az akarati vagy értékelő magatartás fejlődésrajzában a szervezet állapotainak és helyzeteinek változtatására való törekvés jelöli az első lépést. A törekvések sorsát kísérő él­mények: a közérzés, a hangulat és az érzelmek. A célra törő, irányított törekvést vágynak és érzületnek nevezzük. Ezek az élet különböző helyzeteiben konfliktust eredményeznek, melyből primitívebb állapotban az indulatok, fejlettebb fokon a mérlegelő értékelés vezetnek kiútra. Ebben az esetben lép fel az elhatározás, vagyis értékelés vezette megfontolás, ami gondolkodást igényel és akarati cselekvéseket eredményez. Általában azt lehet mondani, hogy az emberi fejlődés az ösztönösségtől az akaratiság felé halad. A közérzés ösztönös, a megfigyelés akarati érzékelés. Az elképzelés és az érdeklődés ösztönös, a gondolkodás és a kutatás aka­rati értelem. A mozgékonyság és ügyesség ösztönös, a munka akarati cselekvés. Az érzelem ösztönös, az értékelés akarati jelenség. Az egyes magatartási területek tehát szoros kölcsönha­tásban állnak egymással. Az akaratiságot tekintve pl. az érté­kelés gondolkodást, a gondolkodás munkát, a munka meg­figyelést igényel és i. t. Az ösztönösséget tekintve pedig a köl­csönhatás olyan közvetlen, hogy tulajdonkép nem is beszél­hetünk szabatos értelemben vett kölcsönhatásról, hanem a területek összefolyásáról. Az ösztönösségben a szervezet és környezet osztatlan természeti egységét látjuk, az akarati- ságban pedig a világnak, mint az emberen kívül álló létezés­nek (érzéki és értelmi) megragadása és (cselekvő és értékelő) alakítása lép fel. * Mit nyújt ez a fejlődésrajz az elméleti szempont mellett a gyakorlati élet számára? Az I. fejezetben említettem, hogy minden tudomány elevenségét a gyakorlati alkalmazhatóság adja meg. Milyen gyakorlati lépésekre indít az emberi maga­tartás törvényszerűségeinek megismerése? 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom