Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)

Elméleti rész - VI. Ösztön, érzelem, akarat

ELMÉLETI RÉSZ a közöttük levő összefüggést megállapítani. Az embernél tudjuk, hogy az ilyenfajta ösztönlefolyásokat élmények kí­sérik. A szükségletet mint érzést és mint vágyat, a törekvést mint cselekvési tendenciát érezzük át. Láttuk a II. fejezetben, hogy a szükségleteket érzések alakjában átélhetjük. Az érzések szervezetünk állapotaira vonatkozó élmények, közérzésszerű benyomások. Amennyi­ben az érzésekben az állapot megszüntetésére, illetve az el­képzelt állapot létrehozására való irányulás átélt (tudatos), annyiban vágyakról beszélünk. Amennyiben az állapot ér­zése a magatartás többi területére hatással van, annyiban érzelepinek nevezzük, így pi. az öröm érzelméről beszélünk, amikor közérzésünk élénk cselekvésekre indít. Az érzéki érzés és az ösztönös érzelem között a határ teljesen elfolyik. Ha hosszú hetek városi robotjából egyszerre kijutunk a sza­bad levegőre, begyek közé, akkor az érzékeinknek szokatlan üde levegő kiváltotta érzés teljességgel elválaszthatatlan attól az öröm-érzelemtől, mely egész énünket megváltoztatja, nagy sétákra ösztönzi és friss gondolatokra serkenti. Egész énünk emelkedettségével jár a gyönyör érzelme, amely közérzések­kel és tárgyi észrevevésékkel egyaránt járhat. Előbbi esetben életérzésnek nevezzük, utóbbi esetben pedig a külvilági jelen­ségekben való gyönyörködésnek, tetszésnek. Az olyan tárgyat, mely életérzésünk fokozása révén gyönyörködtet és egész énünk emelkedését idézi elő, szépnek nevezzük. Az olyan érzelmeket, melyeknek forrása az élményben nem tudatos, hangulatoknak nevezzük. Hangulat pl. a nem-határozott tár' gyakra (veszedelem, betegség) vonatkozó félelem, amit szo­rongásnak nevezünk. A hangulat ugyanúgy kisugárzik az egész emberi magatartásra, mint az érzelem, csak nem is­merjük a kiváltó benyomást, amely rendszerint nem is körül­írható, hanem szétfolyó természetű. A hangulattal szemben tehát az érzelemnek élményszerű forrása van. A forrás lehet éppúgy külvilági tárgy, mint szervezeti állapot (reggeli fris­seség), vagy személy. Ha az érzelem kisugárzó hatása a for­rásra irányul, akkor érzületről beszélünk pl. szeretetről, irigységről stb. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom