Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - VI. Ösztön, érzelem, akarat
ÖSZTÖN, ÉRZELEM, AKARAT Az érzületet jellemzi, hogy megszabja az érzelmi forrás irányában tanúsított magatartást. A szeretet pl. a szeretett tárgy (ember, állat, intézmény, anyag) felé irányuló gondoskodó cselekvésben birtoklási, megközelítési, ápolási, egyesülési törekvésben nyilvánul. A gyűlölet a gyűlölt tárgy rombolására, eltávolítására tör. Irigység, féltékenység, tisztelet, csodálat, imádat az érzületek egyes fajai. Mindegyikben felismerhetjük a rá jellemző cselekvési tendenciát. Az érzületek az emberi történelem legfőbb hajtóerői. A társas élet az egyfajta emberek kölcsönös szeretetét és az elütő fajták gyűlöletét sok változatban mutatja. Minden emberi művelődés csirája, a vallás is érzületi jelenség. Az embernek a világmindenségben elfoglalt helyzete fölötti elmélkedés — mint a bevezetésben láttuk — csak legújabban szak- tudományos jellegű. Napjainkig a fdozófiában és a vallásban gyökerezik mindaz, amit az ember világhelyzetéről kimondhatunk. Az idevonatkozó gondolatok a filozófiában, az érzelmi élmények pedig a vallásban nyernek kifejezést. A világmindenség felé forduló vallásos érzület a világlényeg, a világszellem, az istenség felé irányul. A (főleg primitív) vallások misztériumai érdekesen mutatják a vallásosság ösztönös alapjait. A misztériumok az istenséggel való egyesülés formái és mint ilyenek, teljesen szükségleti jellegűek. Az egyéniség a mindenség létében feloldódni, az istenséggel azonosulni kíván. Ennek a vágynak legelterjedtebb törekvési megnyilvánulásai a táplálkozási és a nemi egyesülés. Az istenséggel való nemi egyesülésnek mitikus példáit éppúgy megtaláljuk, mint a papok és papnők személyén keresztül történő szertartási megnyilvánulásait. Az istenség evését, a teofágiát is majd minden vallásban megtaláljuk. Az istenséget szent állatok, vagy titkos összetételű lepények alakjában bekebelezik a hivők. Még a legfejlettebb vallásokban is megtaláljuk ezeknek az ősi misztériumoknak, az ösztön- eredetű érzületeknek lecsapódását, az istenölelést éppúgy, mint a teofágiát. Az átélt szükségletek tehát közérzések, hangulatok, érzelmek és érzületek lehetnek. Milyenek az átélt törekvések? 71
