Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - V. Az értelem
ELMÉLETI RÉSZ a gondolkodás törvényeire, amint az úgynevezett érzéki csalódások is az érzékelés lefolyását tárják elénk. Gondolkodási tendencia például a tagadás után állításra kérdezni, akkor is, amikor a tagadás helyesen befejezett megállapítás. Például, ha valakit cigarettával kínálva azt a választ kapjuk, hogy „nem dohányzom“, akkor önkéntelenül kérdezni akarunk valamit, például „hát akkor mit csinál“, vagy egyszerűen mégegyszer kérdezzük: „nem?“ Ugyanígy, ha egy jelenséget másodlagosnak mond valaki, kérdezni szeretjük, hát akkor mi az elsődleges, jóllehet ez esetleg egyáltalában nem fontos a megértés szempontjából. Látszólagos ellenmondás is zavarba hozza az embert. Például ha valamit fejlődéstani fiatal szerzeménynek nevezünk és azt később, mint későit említjük, akkor sokan megütköznek. Jóllehet, a késői szerzemény ugyanaz, mint a fiatal, ez mégis problémát jelent, mert a késői jelző valami öregre utal, a fiatal szó pedig valami kezdetre. Egyes kifejezési hibák is idetartoznak. Gjrors gondolkodás mellett gyakran követünk el olyan kifejezési hibát, hogy az állítást másra vonatkoztatjuk, mint amire gondolunk. Például „Ebben az emlékezetvizsgálati sorban a közbülső szópárok felemelkedtek“, ahelyett, hogy ,,. . . szópárok meg- jegyzési aránya felemelkedett“. Amit ki akartunk emelni, azt elmondtuk, de a vonatkozásban hézagot hagytunk. A gondolkodás bizonyos tehetetlenségét ismerjük meg a következő példában. Egy ketrecbe zárt egeret reggel a rácsban farral kifelé beszorulva találtak meg. Az állatpszichológusok azon töprengtek, vájjon mi indította az állatot arra, hogy hátrafelé keresse a kiutat. Utóbb kiderült, hogy az egér rendes úton megszökött, később pedig nem találván ételt, visszaigyekezett és befelémenet szorult be a rácsba. A ketrecből félig kiszorult állat láttán távolfekvő volt a gondolat, hogy az egér befelé igyekezett. Ha egy probléma megoldását keresve elindulunk egy úton, akkor csak nehezen tudunk róla letérni. A megoldások keresése a legjellemzőbb gondolkodási élményre, a megtalálásra vagy ráébredésre vezethet, amely valamilyen összefüggés váratlan és evidens vagy kétséget kizáró 62
