Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - V. Az értelem
AZ ÉRTELEM megragadása. Amikor hirtelen megértünk valamit, sajátszerű megvilágosodást, tágulást érzünk, mintha valami falat léptünk volna át. Űj összefüggések hirtelen megpillantása nagy hatást tesz az emberre és egész magatartását befolyásolja, másszóval érzelmeket vált ki. (L. VI. fej.) Az előkészületlenül történő ráébredés megdöbbenést, a széles perspektívát nyitó megilletődést vagy lelkesedést vált ki, egyes esetekben pedig a ráébredés a komikum lélektani magva lehet. Az értelmi magatartásnak két féleségét ismertük meg, a szemléletes és az elvont gondolkodást. Láttuk, hogy a szemléletes gondolkodás mint emlékezés és képzelet az érzékeléssel függ össze. Vájjon az értelem az ösztönélettel csak az érzékelésen keresztül érintkezik, vagy közvetlen összekötő szálak is odakapcsolják? A gondolkodásra hajtó ösztöntényezőt nem az érzékelésben kell keresnünk, hanem az ember sajátos elméleti törekvésében, az érdeklődésben. Az érdeklődés hatására válogatunk pl. az érzéki benyomások között is. Az érdeklődést bizonyos jelenségek kiváltják, ami megfigyelésre és az érzéki benyomások között való válogatásra késztet. Az ilyen önkéntelen érdeklődés akkor áll elő, amikor bizonyos feltűnő jelenségek az embert szinte kihívják. Így pl. egy tűzvész látványossága egész tömegeket tud lekötni. A tűzoltó viszont, akinek meghatározott feladata van, nem a tüzet fogja bámulni, hanem a helyzetének megfelelő módon pl. a csövekre fog figyelni, a tárgyakhoz való szándékos odafordulásban. Az odafordulás és a más dolgoktól való szándékos elfordulás elmélyedő munkára képesít, amely nem törődik az érdeklődésen kívül álló ingerekkel, úgyhogy sokszor az éhség és a fáradtság is figyelmen kívül marad. Olyan benyomások, jelenségek vagy általában élmények, melyek összefüggése feltűnő és mégsem előrelátott, az érdeklődésnek sajátságos faját, a csodálkozást váltják ki. Ha a csodálkozó érdeklődés valamilyen tárgyra kitartóan ráirányul, akkor kutatásnak nevezzük. A kutatás mindig alkotást akar létrehozni, megértést, rendszert, világképet. A kutatásnak különböző fajait különböztethetjük meg 63
