Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - V. Az értelem
AZ ÉRTELEM pamutból az összes piros árnyalatokat, de az eperpirost, vagy a ruhájuk vörös színét kikeresik. Az egyes piros színeket a maguk egyéni jelentkezéseiben ismerik, de a piros szinek osztályának fogalma nem világos előttük. A konkrét érzéki élménytől való elszakadás, az általánosság, a lényeg felismerése, a dolgok tárgyi összefüggésének megragadása az elvont gondolkodás teljesítménye. Amíg az emlékezés érzéki benyomásainkat rögzíti, a képzelet pedig új lehetőségeket mutat, addig az elvont gondolkodás a tapasztalati és képzeleti anyagban rendet, összefüggést, osztályozást teremt. A logikai műveletek, az ítélés és a következtetés, abban állnak, hogy egyes dolgokat valamely fogalom körébe utalnak, osztályoznak. Az a kijelentés például, hogy „Ez az ismeretlen tárgy alighanem gyümölcs“, azt a megállapítást tartalmazza, hogy valamely észrevevésünk tárgya beletartozik egy számos tapasztalatból leszűrt osztályba. Nehezebb gondolatmenetekben épp az a nehézség, hogy nem tudunk egy dolgot különféle osztályokba tartozóként felfogni. Az éleselméjű egyén viszont hamar meglátja, hogyan kell egy dolgot átalakítani olyanformán, hogy valamely fogalom körébe beilleszkedjék. Ha például feltesszük a kérdést, vájjon 10001 osztható-e 9-cel, akkor a gyors alkalmazkodásé elme a 10001-et átalakítja 9999 + 2-vé, amiáltal már kizárta a kérdéses számot a 9-cel oszthatók osztályából. Egy és ugyanazon tárgynak igen különféle fogalmi jelentései lehetnek, aszerint, hogy milyen szempontból nézzük őket. Rajzoljunk egy körben két merőleges átmérőt és kössük össze végpontjaikat. Ebben az ábrában az egyik átmérő lehet például a háromszög alapja, a négyszög átlója, két derékszögű háromszög befogója és a kör átmérője, aszerint, hogy melyik idomot választjuk nézőpontnak. A nézőpontok cserélésének könnyedsége jellemző a matematikai gondolkodásra. Miként az elképzelésnek bizonyos provokált tendenciái vannak, úgy az elvont gondolkodási műveletek is sajátos tendenciákkal rendelkeznek, melyek nem vezetnek mindig logikus eredményre. Éppen az ilyen gondolkodási hibák vetnek fényt 61
