Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

III. Rész. A betegségek, és azoknak gyógyitása - A nemi részek betegségei - 1. A bujasenyves betegségek

139

bőrnek azt a részét foglalják el, mely alatt nincs kövérség, például a fejet, a homlokát, az orrot és a lábszárakat.

A harmadlagos bajok még pusztitóbban lépnek fel, mint az előbbi, mert a test sok gyógyítás alatt már el van gyöngülve, és még a bevett higany is hozzá járul, hogy a buja- senyv jelei rombolóbbaknak mutatkoznak. A harmadlagos baj a sankér után legalább is hat hónap múlva jelenik meg — és ez időn elkezdve van példa rá, hogy 10 — 20 évig is váratott magára.

A harmadlagos bujasenyvnek egyik jele, hogy a bőr és nyákos hártyák alatt daganatok képződnek, a fej, a nyak, a kar és lábszárak, a tök, nyelv, fészkei e daganatoknak. Eleinte borsószem nagyságú gömbölyű kemény s fájdalom nélküli daganatokat veszünk észre 4—6-ot egy csomóban, melyek néha éveken át nem változnak, de egyszer csak elkezdenek lágyulni összefolynak, felfakadnak veszedelmes seb képződik belölök, melyből büdös geny foly, és a mely gyakran a szomszéd részekben is elvan ágazva s szétrombolja a sejtszövetet.

További jelek a csont-fájdalmak, mely alól a testnek egy csontja sincs kivéve, de leg-