Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

III. Rész. A betegségek, és azoknak gyógyitása - A nemi részek betegségei - 1. A bujasenyves betegségek

135

sok más baj támadhat a takárból, melyek még fájdalmasabbak, még veszedelmesebbek mint az eredeti baj. — így a ki a takár-gyuladásos állapotában a mozgástól nem tudja magát visz- szatartóztatni, s az életrendben kicsapongásokat követ el, kaphat dobot, hug}Tjójag gyula- dást; továbbá, ha vigyázatlanságból a takár folyadékot kezével vagy kendövei, szeméhez, orra benső részéhez vagy szájához érteti, ezen részek szinte oly genyedésbe esnek mint a cső.

A sánkér.

A közösülés után másod, nyolczad napra a pont, hol a kóranyag a csőt érintette viszketni, gyengén égetni kezd, ott egy kis veres folt lesz, melyen gömböstügomb nagyságú hójag képződik, mely genyedve szétpattan és nyilt sebbé válik. A kifolyó geny szürkés véres. A hely, hol a sankér legtöbbször megragad a kantár környéke, egyébiránt a test minden részén szemen, ajkon, nyelven stb. kiüthet, ha t. i. ezek a részek érintkezésbe jöttek a fekély - lyel, és gyakran megtörténik, hogy a csőben üti fel tanyáját.

Három fajtáját különböztetik meg a san- kérnak,az egyik a legszelidebb, mely a bőrnek