Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - B) A viz külsőleg való alkalmazása

116

Az intézetekben többnyire déli 11 óra körül foly a zuhanyolás, mikor a reggeli kúrától a test már kipihent, és utána 5 — 6 óráig semmi más műtétnek nem vetik alá a beteget.

Elő vigyázat! szabályul ajánljuk még, hogy a beteg csak akkor zuhanyoljon, ha emésztése tökéletes rendben van.

A permet eg, vagy eső alakú zuhany, midőn a viz erős nyomással mintegy kerti öntözőből vékony sugarokban foly. Ennek természetesen nincs oly erőteljes hatása mint a zuhanynak, erősít, elevenít, frisít, de nem ingerel, azért az ideges betegek is kellemesnek találják. Heveny betegségekben igen becses az által, hogy a késlelkedő börkrisist sietteti, ezért kiválóan jótékony hatása van a vörheny, himlő és ideglázban a maga helyén és idejében használva.

A fejzuhany. A vizgyógymódnak a leghat- hatósabb, de egyszersmint a legnagyobb óvatosságot igénylő eszköze. A fejzuhanyoláshoz egy nagy 9—12 uncziás fecskendőt használunk. A hidegvízzel töltött csővel a beteg hátamegé állunk, és 1—iya lábnyi távolból fejét a há- tulsó kaponya legkiállóbb részén megfecskendezzük. A kívánt hatás előidézésére nem elég csak egyszer tölteni meg a fecskendőt, vagy