Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - B) A viz külsőleg való alkalmazása

117

megszokott kifejezésünk szerint: egy töltés nem elegendő, hanem többnyire 4 — 5, sőt olykor 10 —12 töltésre is van szükség, bogy az eredmény biztos legyen, vagy hogy a veszély elhá- ríttassék.

Némely beteg ezt félfürdöbeni fürdésközben kapja, azonban igen gyakran ruháit se veti le, hanem nyaka körül egy lepedőt kanyarít, melyen a víz lecsurogjon, s úgy kapja ki a töltéseket.

A fecskendőveli bánás, hogy a viz kellő erővel s mindig ugyanazon pontra nyomassák, némi gyakorlottságot s ügyességet igényel, és a ki alkalmazásba veszi, elegendő tapintattal birjon annak meghatározására, hogy hány töltést bir meg betege, mert túlságos mennyiségű töltéssel könnyen ártalmára lehetünk a szervezetnek. Ki e végett gyakorlott orvos tanácsához nem folyamodhatik, s ott, hol e veszedelem az ily tanácsra várakozást nem engedi meg, legjobban teszi ha azt a határt, melyet mi e könyvben kimérünk nem lépi át.

A fejzuhanynak a váltóláz, görcsök gyógyítása körül van főbb alkalmazása, ezeknél vívta ki azt az eredményt, mely valóban nagyszerűnek mondható.