Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére
34 verius) és Guilielmus Bon deletius (1507—1566). — A nevezetesebb spanyol és portugált orvosok: Nicolaus ßocangelinus. Franciscus Bravo, Ludovicus Brozco, Capella, Francisco Perez Cascales, Ludovicus Co//arfo^Franciscus Diaz, Jaime de Estere, Francisco Figueroa, de Fonseca, Juan Alonso de los Buizes de Fontecha, Johannes Valverde de Hamusco, Christobal Perez de Herrera, Ludovicus Lobéra, Alfonsus, Jacobus és Casparus Lopez, Ludovicus és Petrus Mercatus (de Mercado), Nicolaus Monardes (1578), Alfonso Nunez, Petrus de Per amato. Petrus Paulus Pereda, Jacobus Segarra, Ferdinandus Sepulveda, Tarrega, Rodriguez de Tudela, Christopherus de és Juan de Villareal. Ide sorolható a spanyol származású vértanú Michael Servetus (Miguel Servede, Michaelus V^illanovanus 1509 — 1553), a »Christianismi restitutio* hires szerzője és a vérkeringés felfedezésének előkészitője. — Angol orvosok: a cambridge-i tanár Johannes Cajus (Kaye 1510—1573), Thomas Linacer, VIII. Henrik király orvosa, (1460—1524), Robert Fludd (f 1637) és Thomas Monfettus (f 1590). — Németalföld, mely ország számos bajnokot szerzel! a tudománynak, a hires Petrus ForestuSj Jodocus Lommius, Jodocus Harchius, Ralduinus Eonsseus, Rembertus Dodonaeus, Thomas Fyens, Mathias Lobelius (de l'Obel, 1538—1616) és még több kitűnő orvos szülőföldje. Magyarország nem szült ezen században kitűnőbb orvost, daczára annak, hogy I. Ferdinánd és utódjai alatt hazánk politikai és társadalmi fejlődése, az előrehaladó műveltségnél fogva, mindinkább gyarapodott. De e körülmények oka abban rejlik, hogy egyetemünk, vagy legalább orvosi tanintézetünk, nem volt, mi iényegesen megki- sebbité azok számát, a kik az orvosi pályára lépni akartak. Mindamellett elég nagy számmal keresték fel az akkori magyar ifjak a külföldi egyetemek x) orvosi karát (leginkább látogatták a magyar ifjak Bécs, Leyden, Prága, Krakkó és Bologna orvosi egyetemeit) hol a magyar nemzet díszére váltak. De sokkal nagyobb volt azok száma, a kik minden tanulás nélkül űzték az orvosi gyakorlatot. Nevezetesebb orvosaink, kiknek nevei a külföldre is eljutottak: Blandrata !) De ezt is megszorították úgy, hogy már Miksa király (1564 —1576) uralkodása alatt, csak oly orvosoknak engedték meg Magyar- honban az orvosi gyakorlatot, a kiket a bécsi orvosi kar felavatott, azoknak pedig, kik nem Bécsben nyerték az orvost udori oklevelet, itt nyilvános vizsgának kellett magokat alávetniük. Hasonló volt a sebészek elfogadása.
