Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A méh betegségei
A méhnyak középrészletének túltengése. 77 Ha a méhtartasz nem elégséges, meg lehet kisérleni, mit nyerhetünk a méhnyaknak kúpalakú kimetszése által. A méhnyak lehető legmagasabban csonkítható, ha a legközelebbi fejezetben leírandó módon a mellső hüvelyfal a hólyaggal és a hátsó a gáttal a méhnyaktól valamennyire kikészíttetik s azután ez kúpalakulag kimetszetik. A méhnyak középrészletének túltengése. A méhnyak túltengésének eddig leirt eseteitől eltérő kép származik, ha annak középrészlete {b rész a 29. ábrában) a túltengés széke, minthogy ezen rész a mellső ajkon hüvelyfölötti, a hátsón hüvelyalatti fekvéssel bír. Ezen esetek tapasztalatunk szerint gya- koriabbak mint a két másik féleség, bár az irodalomban Graily Heivitt1) által lerajzolt, de a szövegben tovább figyelembe nem vett egyetlen eseten kivül a méhnyaktúltengés ezen fajából mitsem találunk. Kóroktan. Rendesen ezen állapot a mellső hüvelyfal előesése által föltéte- leztetik, mely vongálás által lefelé, a mellső ajkat meghosszabbítja és túltengésre szolgáltat alkalmat. Azért a mellső hüvelyboltozat ragpontja fölött fekvő darab (b a 29. ábrában) lesz túltengett. A hátsó ajak szinte növekszik közép részében b. A hüvely vongálásánál ezen esetekben kivételesen nem méhelőesés, hanem a méhnyak túltengése lesz következménye, mi különösen könnyen föllép, ha a méh kóros rögzítés által rendes helyén az alólról reá ható húzásnak engedni akadályozva van. Általunk észlelt hét ily esetben a méh háromszor méhkörüli összetapadás és egyszer nagy rostdagok által volt fölül a medenczében rögzítve. Ezen kórelőzmény helyességét bizonyítja a mellső hüvelyfal magatartása, melyen az elsődleges iszam látható, ha mindjárt a mellső hüvelyboltozat, merev odatapadása miatt rendszerint nem is tűnt el egészen. Ezt bizonyítja az általunk egy betegnel versérvvel észlelt eset is, mely a méhnyak túltengése kezdetét igen szépen elénk állítja. A 37. ábrában láthatni, hogy különösen a nagyon előesett mellső hüvelyfal a mennyire húzta ki az alsó ajkat lefelé. x) Frauenkrankheiten. Erlangen 1869. 161. 1.
