Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)

A méh betegségei

78 Schroeder. A női ivarszervek betegségei. Kórboncztan. A méh jelentékenyen meghosszabbodott (egész 15 ctm.-ig), melyben kiválólag vagy legalább főleg a méhnyaknak közép része szerepel (b a 29. ábrában). Ezen túl - tengés, mint azt a Crevet ') által két csonkított hüvelyrészleten tett vizs­gálat bizonyítja, egészen kizárólag kötszöveti.Izomrostok oly rendkívül csekély számban találtattak, hogy azt kell hinnünk, miszerint kötszö­veti túltengesnél a jelenlevő izom­elemek is részben tönkre mennek. (Alig vonható kétségbe, hogy ezen észleletek a méhnyak-túltengés többi fajaira nézve is érvényesek.) Minthogy a középrész elől a hó­lyaggal bensőleg összefügg, tiílten- gésénél a hólyagnak egy gurdélyát magával viszi lefelé és, minthogy mellfelől a hüvelyboltozat rag­pontja felett fekszik, a mellső hü­velyboltozat lefelé változtatja he­lyét. A hátsó ajkon azonban a középrész túltengése egészen más­kép nyilvánul, minthogy az itt a hátsó hüvelyboltozat ragpontja alatt fekszik és ennek folytán a túl- tengés tisztán hüvelyi lesz. Azért a hüvelybemenet előtt fekvő, méhelőesésnek látszó daga­naton, mellől, ha nem is egészen a csúcsáig, mégis mélyen behúzódó hólyaggurdélyt és a mellső hüvelyboltozatot elsimulva vagy egészen sekélynek találjuk. Hátul azonban egészen máskép áll a dolog; itt a hüvelyboltozat rendes magasságban áll, vagy csak kevéssé van lefelé szorítva, úgy hogy a Douglas-féle hézag hashártyaredője a dagba nem nyúlik be. 37. ábr. Méhxnögötti vérsérv H, különösen a mellső ajkaknak hosszabbodásával a mellső hüvelyfalnak erős iszama folytán a. A hátsó hüvelyfalnak mérsékelt iszama b. ') D. i. Erlangen 1871.

Next

/
Oldalképek
Tartalom