Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A kötőhártya betegségei
82 dását okozza. A baj könnyebb esetekben néhány nap alatt elmúlhat, súlyosabb esetekben egv-két hétig eltart. A heveny kötőhártyahurut kíséretében a szaruhártya széli részein néha apró beszűrődések keletkeznek, amelyek egymással összefolyva keskeny sarlóalakú felszínes fekéllyé (ulcus catarrhale) alakulnak. Megfelelő gyógyítás mellett ezek a kis fekélyek hamarosan be- hegesednek; súlyosabb következményekkel (a szaruhártya átfúródása) csak elhanyagolt esetekben járnak. Aetiologia. A gyuladást legtöbbször baktériumok okozzák és pedig első sorban a Koch—Weeks-féle bacillus, másodsorban a F vünkéi-féle pneumococcus, amelyek a betegség kezdetén és magaslatán a váladékban nagy menv- nyiségben találhatók (1. a 31. és 32. ábrákat). Az ilyen származású kötőhártyagyuladá- sok, különösen a Koch— Weeks-féle bacillus által oko- zottak igen ragadósak és olykor, különösen tavasszal és nyáron iskolákban, kaszár- I nyákban stb. szinte járvá- 1 nyosan jelentkezhetnek. Az ’ emberi kötőhártyán igen gyakori Morax—Axenfeld-féle diplobacillus rendesen chroni- kus gyuladást okoz, hevenyet csak kivételesen. Traumás behatásokra a kötőhártya szintén 32, ábra. Pneumococcusok a köiónártya váladékában. gyulladással felel , lg\ izgató (Axenfeld után.) vagy maró vegyi anyagok (savak, lúgok, mészpor, dohánypor, műtrágya stb.), továbbá bizonyos állati és növényi alkatrészek (egyes hernyók szőre, bizonyos füvek himpora) vagy más idegen testek a szembe jutva, kötőhártyahuruthoz hasonló gyuladást okoznak. Ugyancsak ilyen gyuladás támadhat oly szemeken is, amelyeket hosszabb ideig 31. ábra. Koch-Weeks-féle bacillusok a kötőhártya váladékában. (Axenfeld után.)
