Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A kötőhártya betegségei
A KÖTŐHÁRTYA BETEGSÉGEI. Anatómia. A kötőhártya (conjunctiva) három részből áll. Ezek a szemhéjakat bélelő c. tarsi, a szemteke elülső felszínét takaró c. bulbi és a kettőt egymással összekötő áthajlási redő vagy c. fornicis. Az inhártyát borító c. bulbi a szaruhártya széli részére is reánőtt (limbus), a belső szemzugban pedig egy keskeny sarlóalakú ráncot vet (plica semilunaris),amely előtt a könny csomó (caruncula lacrymalis) foglal helyet ; ez egy finom szőrökkel ellátott, merev kötőszövetből álló szemölcsszerű képződmény, amely egy nagyobb tubulo-alveolaris mirigyen kívül faggyúmirigyeket, zsírszövetet és izomelemeket tartalmaz. A szemhéji kötőhártyát kétrétegű, az áthajlási redőt több sejtrétegű hengeres hám borítja, amely a szemtekei kötőhártyán mindinkább lapos hámmá alakul és feltűnő határ nélkül megy át a szaru- hártya felhámjába. A kötőhártya saját szövete a szemhéjon nyiroksejtekben gazdag (adenoid réteg) és apró papillaszerű kiemelkedéseket képez. A papillák közeibe a hámréteg mirigycsöveket utánzó módon nyúlik be (ú. n. Henle-féle mirigyek). Az áthajlási redőben a nyiroksejtek néha gombostűfej nagyságú csomókká (folliculus) tömörülnek, míg a bulbaris conjunctivában nyiroksejt már alig van. A szemtekei kötőhártyán a szaruhártya mediális szélétől néhány milliméternyi távolságban különösen idősebb embereknél kissé kiemelkedő, elfajult kötőszövetből és zsírból álló sárgás csomó látszik, az ú. n. pinguecula. A kötőhártya a pillavázra és a szaruhártya szomszédságában az inhártyára szorosan oda van nőve, másutt azonban a mögötte levő részekkel való összefüggése laza, úgy hogy könnyen ráncokba emelhető. A kötőhártya mirigyei járulékos könny mirigyek és pedig az áthajlási redőkben lévő Krause-féle és a pillaváz széle felett ülő Ciaccio-féle mirigyek. Ezek annyi könnyet termelnek, hogy a szem még a tuiajdon- képeni könny mirigy kürtásakor vagy elpusztulásakor sem szárad la. Az egészséges kötőhártya teljesen sima, hala vány és oly vékony, hogy a mögötte lévő szövetek ú. m. a szemtekén az inhártya, a szemhéjakon pedig a pillavázban lévő Meibom-mirigyek csövei — az utób-