Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A kötőhártya betegségei
so biak a szemhéjszóira merőlegesen futó sárgás sávok képében — rajta keresztül meglátszanak. Gyuladások következtében a kötőhártya többé- kevésbbé megvörösödik, a gyuladással járó beszűrődés miatt pedig meg vastagodhat ik, úgy hogy a Meibom-mirigyek rajta át nem látszanak, végül a beszűrődés helye és minősége szerint a kötőhártya felszíne is különböző mértékben egyenetlenné, bársonyossá, érdessé vagy rögössé válhatik. Vérkeringési zavarok. A szemhéji kötőhártya és az áthajlási redd megvörösödése rendszerint magának a kötőbártyának gyuladását jelenti ; a szemtekének megvörösödése különböző vérér hálózat ok be- lövelkedéséből eredhet és e szerint különböző jelentőségű. A szemtekét takaró kötőhártyarész vérerei az áthajlási redők felől ágaznak széjjel a kötőhártyában egészen a szaruhártya széléig. Ezek a vérerek egészen felszinesen fekszenek s a kötőhártyával együtt a szemteke fölött eltolhatok ; ha vérrel erősen megtelnek, minden legkisebb águk jól megkülönböztethetően élénk piros színben látszik. Ezen érrendszer belövelt- sége rendszerint a kötőhártya saját gyuladásait kíséri és kötőhártyai belöveltségnek (conjunctivalis injectio) neveztetik. A kötőhártya cornea körüli részének vérrel való ellátásában az elülső ciliaris vérerek (aa. et. vv. ciliares ant.) is részt vesznek, amelyek a kötőhártya alatt futnak a négy egyenes szemizom felől a cornea felé. Ezen vérerek főtörzsei a cornea széléhez közel a sclerát átfúrva a szem belsejébe mennek, egyes ágaik azonban a kötőhártya alatt egészen a szaruhártya széléig (limbus corneae) haladva, ott a corneát is tápláló sűrű érhálózatot alkotják. Ezen érhálózat belöveltsége — a ,,ciliaris injectio“ a corneát övező ibolyaszínbe játszó vörös gyűrű képében jelentkezik, amelyben az egyes edények mélyebb fekvésük miatt fel nem ismerhetők. A ciliaris belöveltségnek komolyabb jelentősége van, mint a conjunctiválisnak, mert rendszerint a cornea, sclera, iris és sugártest gyuladásainak egyik kisérő tünete. Mivel ez a kétféle érhálózat egymással anastomizál, erősebb kötő- hártyagyuladások alkalmával ciliaris belöveltség is támadhat, viszont a szemgolyó elülső részének nagyfokú gyuladásos megbetegedésekor a kötőhártya vérerei is erősen megtelnek, néha olyannyira, hogy a szem fehére a poszt óvörös kötőhártya alól ki sem látszik. Bizonyos súlyosabb gyuladások a szemgolyó kötőhártyáján és az alatta lévő kötőszövetben olykor igen jelentékeny oedemát okoznak, amely miatt ezen kötőhártyarész erősen megduzzadva és alapjáról felemelkedve sárgás áttünő vagy vaskos vörös szövet alakjában övezi a szaruhártyát , sőt olykor annak széli részeire reá is borul (chemosis). Ilyen gyuladásos vizenyősség nemcsak a kötőhártyának, hanem collaterális oedema gyanánt a szem egyéb részeinek gyuladásos megbete-
