Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
59 függélyes irányú vonalak (erek) tűnnek elő élesen, de valamennyi egyszerre sohasem. Az astigmatikus szemen nem egy, hanem két fénytörési állapotot kell meghatároznunk és pedig az astigmatikus szem egyes meridiánjaiban való különböző fénytörések közül a leggyengébbet és a legerősebbet. Mivel ezek egyike rendesen a vízszintes, másika a függélyes síknak felel meg, az astigmatismusnak tükörrel való meghatározásakor rendesen egy vízszintesen és egy függőlegesen haladó véreret figyelünk meg. Mivel pedig a vízszintes irányú erek képe függélyes irányban megtört sugarak összetérüléséből, a függélyes irányú erek képe pedig a vízszintes irányban megtört sugarak összetérüléséből adódik meg, a vízszintesen haladó erek megfigyelésével megállapított fénytörés az astigmatikus szem függélyes átmérőjében való fénytörésnek felel meg és viszont. így például, ha egy szemben a látóidegfőtől a sárga folt felé vízszintesen húzódó erecske éles meglátásához két dioptriás concav üvegre van szükségünk, az egyenesen fel vagy aláfelé haladó értörzseket pedig egy dioptriás convex üveggel is meglátjuk, megállapíthatjuk, hogy a fénytörés a függélyes irányban két dioptria myopiának, a vízszintesben pedig egy dioptria hyper metro piának felel meg. A leírt eljárások segítségével megállapíthatjuk azt is, hogyha szemfenék egyes részei egy síkban fekszenek-e és hogy a köztük netalán meglévő mélységi különbség ínilyen nagy. Egyszerre, egy beállítással ugyanis csak azokat a részeket láthatjuk meg élesen, amelyek egy síkban fekszenek, míg a beállított sík előtt vagy mögött lévő részek elmosódottan látszanak. Az emmetropiás szemfenék síkjából kiemelkedő részek (gyuladt látóidegfő, daganatok) meglátásához convex, a szemfenék síkja mögé eső részek (kivájulások a látóidegfőn) meglátásához concav üvegekre van szükségünk, mert a kiemelkedő részek fénytörése a rövid, hypermetropiás szemek, a bemélyedt részek fénytörése pedig a hosszú, myopiás szemek fénytörésének felel meg. Megjegyzendő, hogy három dioptria fénytörésben különbség körülbelül 1 mm-nyi felszínbeli különbséget jelent. Ha tehát pl. a látóidegfő szélét üveg nélkül, a látóidegfő helyén lévő gödör fenekét pedig hat dioptriás concav üveggel látjuk meg, megállapíthatjuk, hogy ennek a gödörnek a mélysége 2 mm. 2. A fénytörés meghatározása a Cuignet-féle árnyékpróba (skia- skópia) segítségével. Sík tükörrel egy szembe bevilágítva a pupilla egész területét vörösleni látjuk. Ha most — a szemtől 1 m távolságban ülve a tükröt óvatosan elfordítjuk, a vörösnek látszó pupillára valamelyik oldalról árnyék borul, amely a tükör erősebb elfordításával az egesz
