Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)

A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok

Nyolc dioptrián felüli közel látóságnál a távolba nézéshez teljesen korrigáló üveget csak akkor rendelünk, ha az illető azt jól eltűri. A 8—10 dioptriánál erősebb közönséges concav üvegek ugyanis a tárgyak képeit erősen kicsinyítik, széli részeik pedig torzítják, minek követ­keztében az ilyen üvegeket viselő myopiások sok esetben kellemetlen szédülést éreznek. Ezen esetekben állandó viselésre elrendeljük azt a legerősebb concav üveget, amellyel az illető kellemetlen érzés nélkül aránylag még legjobban lát. A 26. lapon említett „punctualisan ábrázoló“ üvegek a torzító hatástól mentesek, miért is a nagyobb fokú myopia kijavítására különösen ajánlhatók. 15 dioptrián felüli közellátásnál fiatal embereknél szóba jöhet még a myopia operativ gyógyítása is, amely a szemlencse eltávolításában áll. Ezáltal a szem fénytörő erejét annyira megcsökkenthetjük, hogy a nagy­fokban közellátó szem kisfokban közellátóvá, emmetropiássá, esetleg hvpermetropiássá válik. Ezt az eljárást azonban hosszadalmassága, valamint különösen a műtét alkalmával és utána gyakran bekövetkező komplikációk miatt csak igen kivételes esetekben ajánlhatjuk. A közellátó szem a javító üvegeken kívül még különös kíméletet és gondozást is igényel, különösen olyankor, ha ismételt vizsgálatok alkalmával a közellátóság fokozódását tapasztaljuk. Az ilyen haladó közellátásban szenvedő szemű gyermeket minden nem okvetlenül szük­séges közeli munka (rajzolás, női kézimunka végzése stb.) alól mente­sítjük ; arról is gondoskodunk, hogy a gyermek az írást-olvasást jó világítás mellett, egyenes testtartásban végezze, szemeit pedig hosszabb ideig tartó munka végzésekor koronként távolbanézéssel kipihentesse. A közellátás elterjedésének megakadályozása az iskolaorvosok feladata. Az iskolákban jó világításon kívül különösen olyan iskolapa­dokról kell gondoskodni, amelyekben a gyermeket írás közben egyenes tartásra szoktatják. Kellő pihenő és a rendes tanítási órák közé ikta­tott torna- vagy játékórák szintén szükségesek ahhoz, hogy a tanulók szemei a közellátásra vezető ártalmakat jobban eltűrjék. Vannak a közellátóságnak olyan alakjai is, amelyek minden óvó- intézkedés ellenére, sőt néha közeli munka végzése nélkül is folyto­nosan fokozódva idővel súlyos érhártya- és ideghártya betegségek által a szem látását tönkreteszik. Ez az ú. n. pusztító (deletär) myopia szeren­csére aránylag ritkán fordul elő. 2. A túllátóság (hypermetropia, hyperopia). Túllátók azok a szemek, amelyekben a reájuk párhuzamosan jutó fénysugarak nem térítődnek össze annyira, hogy az ideghártyán egyesül­hetnének éles képpé. Az ilyen sugarak csak az ideghártya mögött egye­

Next

/
Oldalképek
Tartalom