Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)

A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok

47 sülhetnének, ha a szem hártyáin át tudnának hatolni (24. ábra). A túl- látóság vagy onnan ered, hogy a fénytörő közegek gyengén törik meg a sugarakat és így nem térítik össze őket kellően, vagy onnan, hogy a szem tengelye a kelleténél rövidebb. A fénytörés gyengébb a kelleténél, 1. lia a szaruhártya valamilyen ok pl. heges zsugorodás miatt a rendesnél laposabb, 2. ha a lencse fény­törő képessége a magasabb életkorban (a 60. éven túl) megcsökken, 3. ha a lencse hiányzik, vagy a lencsefüggesztő szalagról leszakadva a pupilla területéből más helyre kerül. A túllátóság a legtöbb esetben azonban onnan ered, hogy a szem hiányos fejlődés miatt a rendesnél kisebb és egyúttal rövidebb is marad. 24. ábra. Felül : a hypermetropiás szem fénytörése. A párhuzamos sugarak az ideghártya mögött érnének össze. Az alkalmazkodás által ezen sugarak annyira összetéríttetnek, hogy már az ideghártyán egyesülnek (pontozott vonal). Alul : a hypermetropia kijavítása convex üveggel. Az újszülöttek szemei többnyire túllátók és csak a későbbi fejlődés folyamán való növekedés alatt válnak emmetropiássá, sőt esetleg myopiássá. Az ilyen hypermetropia tehát az élet folyamán csökkenhet, de semmiesetre sem fokozódhatik. A hypermetropiás szem ideghártyáján olyan fénysugarak egyesül­hetnek éles képpé, amelyek már bizonyos mértékig összetérítve jutnak a szemhez. Azt a képzelt pontot, amelyben az ilyen sugarak a szemen túl meghosszabbítva találkoznának, a hypermetropiás szem távolpontjá­nak nevezzük (24. ábra P. R.). A hypermetropiás szem ú. n. távolpontja tehát a szem mögött, vagyis az emmetropiás és myopiás szemek távol­pontjához viszonyítva, negativ irányban fekszik. Minél közelebb esik ez a távolpont a szemhez, annál nagyobb a hypermetropia. Ha a távol­

Next

/
Oldalképek
Tartalom