Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
31 azt a távolságot, amelyből a legkisebb még felismert betű részletei V-nyi látószöget vetnek. Ez az utóbb említett távolság minden látáspróbán az illető betűsor mellett fel van jegyezve. A látásélességnek a magyar Csapodi-féle látáspróbákkal meghatározható fokai = 5/5, 5/?> 5/io> *Y 15’ 5 20’ 5 sov5 5o> 5/vo- A Liebermann-féle látáspróba fokai 5/3-tól 5/50-ig terjednek. Analfabéták látásának megvizsgálására E alakú egyforma, de különböző helyzetben lévő jegyekkel készült látáspróbák szolgálnak (18. ábra). A vizsgált egyénnek meg kell mondania, hogy felfelé, jobb vagy balfelé néznek-e a betű szárai. A látáspróbás táblát jó világítású szobában az ablakkal szembeeső falon helyezzük el, míg a vizsgált egyén háttal az ablaknak a látáspróbáktól öt méter távolságban foglal helyet. A látásélességet mindegyik szemen külön- külön kell meghatározni, miközben a nem vizsgált szemet vagy kendővel, vagy helyesebben próbakeretbe tett fekete lemezzel eltakarjuk. Ha a látáspróbák állandóan egyforma megvilágítására súlyt helyezünk, Roth-féle, lámpával megvilágított tükörfalú keretes látáspróbákat használunk. Ha valakinek látásélessége 5/70-nél is kisebb, vagyis oly csekély, hogy öt méter távolságból még a látáspróba legnagyobb betűjének felismeréséhez sem elegendő, akkor vagy közelebb vezetjük őt a táblához (v = 4/70,3/70) vagy ami egyre megy és kényelmesebb, négy méter távolságra állva tőle, szétterpesztett ujjainkat sötét alapon (sötét ruhán vagy könyvtáblán) felmutatjuk és felszólítjuk őt, hogy az ujjak számát mondja meg. Ha ez neki négy méter távolságból nem sikerül, közelebb megyünk hozzá annyira, amíg a minden rendszer nélkül váltakozó számban felmutatott ujjak számát pontosan megtudja mondani; így azután megállapítható, pl., hogy az illető két és fél méterről olvas ujjakat (2|4 m o. u.). A látásélességnek még kisebb foka az, ha valaki az ujjak számát egyáltalán nem tudja megismerni, de ha kezünk fejét szemei előtt függélyes és vízszintes irányban mozgatjuk, a mozgást és annak irányát helyesen jelzi : kézmozgást lát (k. m. 1.). Ha ezt sem látja meg, tárgylátása nincs (t. 1. n.). A látásélességnek ilyen alacsonjr fokainál, vagy az alaklátásnak teljes hiánya esetén áttérünk az ú. n. quantitativ fényérzés megvizsgálására. A szobát besötétítjük és a betegtől hat méter távolságra állva, kezünkbe égő gyertyát veszünk, amelyet hol úgy tartunk, hogy fénye a beteg szemét érje, hol pedig egv eléje tartott könyvvel vagy táblával eltakarunk. Ha a beteg arra a kérdésünkre, hogy világos vagy sötét van-e, ismételt próba alkalmával mindig megfelelően és helyesen felel, fényérzését jónak mondjuk (f. jó).
