Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
30 a középponti vagy centralis látás, többi része az ideghártyának a sárga folt körüli részeire — peripheriás látás. Látásélesség alatt a középponti, centrális látás élességét szoktuk érteni. A látott tárgy határvonalairól a szem optikai középpontján áthaladó sugarak által közrefogott szög az ú. n. látószög. Nagy vagy közelebb eső tárgyak nagyobb, kicsiny vagy távolabb eső tárgyak kisebb látószöget vetnek. Minél kisebb a látószög, annál kisebb a retinális kép, tehát minél kisebb látószög alatt tud a szem valamely tárgyat felismerni, annál jobb a látásélessége. A látásélesség mérésére szolgáló egység nemzetközi megállapodás szerint az a látásélesség, amely az l’-nyi látószöget vető tárgyak felismeréséhez szükséges (Snellen). A látásélesség meghatározásához használatos látópróbákon lévő betűk, számok vagy egyéb alakok oly nagyra vannak rajzolva, hogy az őket alkotó vonalak és a vonalak között lévő közök az illető betű mellett vagy felett feljegyzett távolságból nézve l'-nyi látószöget vetnek. Az egész betű látószöge tehát pl. a 17. ábrán látható négyzetbe foglalt betűnél 5’. Ha a szem a megadott távolságból a betűnek l'nyi látószög alatt látott fekete alkotó részeit a köztük lévő, ugyanolyan nagyságú fehér közöktől megkülönbözteti, akkor egyúttal az ezekből a részekből összetett betűt is felismeri. Az ilyen szem látásélessége a látásélesség ú. n. egységének felel meg. Ezen Snellen-féle látásegység nagyjából megfelel a különböző korú emberek átlagos látásélességének. A beteg vagy hibás fénytörésű szemek látásélessége ennél az egységnél rendszerint kisebb, de viszont a teljesen egészséges szemek látásélessége — különösen a fiatal korban — gyakran jóval nagyobb az egységnél. Nyilvánvaló, hogy valakinek a látásélessége annál jobb, minél nagyobb távolságról képes minél kisebb betűt felismerni. A látásélesség tehát egyes arányban áll azzal a távolsággal, amelyből a betű felismerése történt (cl = distantia) és fordított arányban a még felismert betű nagyságával s így azon távolsággal is (D), amelyből ennek a betűnek egyes részei l’-nyi látószöget vetnek, vagyis v (visus) = A legtöbb látópróba öt méter távolságból való vizsgáláshoz készült. Ha tehát egy szem öt méter távolságból felismeri a látáspróbáknak azokat a betűit, amelyeknek részletei öt méterről vetnek l-'nyi látószöget , látásélessége s-el jelezhető. Ha egy szem öt méterről már csak kétszer akkora betűket ismer fel, olyanokat amelyek részletei 10 méter távolságból adnak l'-nyi látószöget, látásélessége ű>. Vagyis : A látás- élességet egy törtszámmal fejezzük ki, amelynek számlálója a vizsgálási távolságot jelenti méterekben, nevezője pedig ugyancsak méterekben jelenti
