Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szemhéjak betegségei
268 ges szemet. A beteg ezen az átlátszó kötésen át elég jól lát, szaruhártyája azonban a kötés mögött meggyűlő párák miatt nem száradhat ki. Állandóbbnak Ígérkező, vagy fokozódó lagophthalmus esetében a szemrés szűkítésével (blepharorrhaphia lateralis), ha pedig ez nem lenne elegendő, teljes bevarrásával biztosítjuk a szaruhártya sorsát addig az időig, amikor a lagophthalmus oka is véglegesen meg lesz szüntethető. A szemrés szűkítésekor úgy a felső, mint az alsó szemhéjon a pillaszőrtelepet viselő bőrből a külső zugtól számítva néhány mm-nyi távolságig keskeny csíkot eltávolítunk (Flarer-féle metszéssel) és az így egymással szembe eső sebfelületeket csomós varratokkal egyesítjük. A szemrés teljes bevarrásakor görbe ollóval a szemhéjak szélének hátsó ajakán a bőrt óvatosan lenyírjuk és azután rendes csomós varratokkal öltjük össze a szemhéj széleket. Később, ha a lagophthalmus oka már megszűnt, ezt a mesterséges ankyloblepharont ismét fel lehet oldani. A gyógyításnak természetesen a lagophthalmus oka ellen is kell irányulnia (a facialis bénulás, Basedowkór kezelése, a szemhéj megrövidülésének vagy anyaghiányainak plasztikai műtétekkel való pótlása stb.). A szemhéjak izmainak betegségei. Blepharospasmus. A blepharospasmus a szemrészáró izom görcsös összehúzódása ; legtöbbször más szembetegségek kísérő tünete gyanánt támad olyankor, ha a szem elülső része erős izgalmi állapotban van (bl. symptomaticus). Különösen az erős fénykerüléssel járó betegségek, főképen a szem phlyctsenás gyuladásai járhatnak erős szemhéjgörccsel. Ezenkívül még a szaruhártyát érő traumás behatások (idegen testek, hibás állású pillaszőrök) szokták a szemrés görcsös bezárulását kiváltani. Az ilyen szemhéj görcsök az illető betegség meggyógyulásával elmúlnak. A szemhéjgörcs mint önálló megbetegedés (bl. idiopathicus) sokkal ritkább baj. Egyik alakja rendszerint a többi arcizmok rángásaival (tie convulsiv) együtt tonicus görcsök formájában támad különösen idősebb embereknél. (103. ábra). A görcs hirtelen, váratlanul támad és percekig tart ; ha gyakran ismétlődik, a beteget munkaképtelenné is teheti. A chronicus szemhéjgörcs gyakori pislogásban (nictitatio) nyilvánul és különösen gyermekeknél fordul elő. A m. orbicularis egyes rostjainak apró rángásai (fibrillaris ráng ások) különösen neurastheniás embereknél elég gyakoriak, de jelentőségük nincs. A hysteriás szemhéj- görcs (bl. hystericus) a szemek hirtelen behunyódásában nyilvánul anélkül, hogy a szemhéjak szomszédságában a bőr erősen összeráncolódnék.
