Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szemhéjak betegségei
269 Az önálló szemhéj görcsök gyakran a test bizonyos pontjainak megnyomásával megszüntethetek. Máskor ezen pontok megnyomása éppen ellenkezően kiváltja a görcsöt. Ilyen pontok : a n. supra- és infraorbitalisnak a szemgödörből való kilépési helye, a száj vagy orrüreg egyes helyei, ritkábban a test más részein a n. trigeminus sphaeráján kívül eső helyek. A hysteriás szemhéjgörcsök idővel maguktól elmaradnak, a senilis blepharospasmus néha egyáltalában nem gyógyul meg. Gyógyításul az említett nyomási pontoknak, vagy magának az orbicularis izomnak galvánárammal való villamozása és brómkészít- mények szedetése ajánlható. Súlyos esetekben szóba jöhet a n. supra- orbitális megnyújtása, esetleg resectiója. A m. orbicularis bénulása rendszerint peripheriás eredetű facialis bénulások következménye ; a záróizom bénulásakor a szemrés tágabb a rendesnél és a szemek behu- nvásakor nem záródik be teljesen (lagophthalmus). Ha a bénulás nem teljes, nagyobb erőlködésre a szemrés bezáródik ugyan, de rövid idő múlva kissé ismét kinyílik ; közben a szemhéjakon kis reszketés mutatkozik. Kétes esetekben a facialis bénulás egyéb tüneteit is . figyelembe kell vennünk. Mivel a teljesen bénult orbicularis nem képes az alsó szemhéjat rendes helyzetében megtartani, ez súlyánál fogva lesülyed és ki is fordulhat (ektropium paralyticum). Gyógyítás. A szemrészáró izom bénulása a vele járó lagophthalmus miatt a szaruhártya kiszáradását és kifekélyesedését okozhatja, ami ellen védőkötéssel kell védekeznünk. Egyébként a facialis bénulását igyekszünk az oknak megfelelő eljárásokkal meggyógyítani. Igen gyakoriak az ú. n. rheumás természetű bénulások, amelyek villamozással hetek, néha hónapok alatt rendszerint megszüntethetők. Ha a bénulás teljes és gyógyíthatatlan, a szemrés kellő megszűkítése végett a szemhéjszélek halánték felé eső részét kellő darabon felsebezzük és összevarrjuk (blepharorrhapia lateralis). Ptosis. Ptosisnak nevezzük azt az állapotot, amikor a felső szemhéj a rendesnél lejjebb csüng. Ha a ptosis teljes, a lelógó felső szemhéj a szaruhártyát egészen elfedi. A beteg ilyenkor ptosisos szemét csak úgy tudja használni, hogy részint homloka bőrének harántirányú ráncokba szedésével iparkodik a lecsüngő felső szemhéj bőrét és ezzel együtt magát a szem héját is feljebb húzni, részint pedig úgy, hogy
