Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
Az uvea betegségei
153 Ilyenkor tehát a pupillaszűkítő izom a sugárizommal és a két belső egyenes szemizommal együttesen működik. A pupillának a rendestől eltérő magatartása a következőkben nyilvánulhat : I. A pupillák tágabbak (mydriasis), vagy szűkebbek (miosis), mint lenniök kellene. Azt az állapotot, amikor a két pupilla nem egyenlő nagyságú, anisokoriá-noik nevezzük. A mydriasisnak leggyakoribb oka a pupillaszűkítő izom bénulása ; ezt előidézheti bizonyos mérgek (atropin, homatropin, scopolamin stb.) helybeli behatása vagy az ilyen szerekkel való általános mérgezés (1. 39. 1.), továbbá a pupillaszűkítő izmot beidegző oculomotorius rostok bénulása, a központi idegrendszer, a koponyalap és néha az orbita megbetegedései alkalmával (1. 310. 1.). Helybeli mechanikus behatásra vezethető vissza a pupilla meg- tágulása glaucoma miatt és a szemet érő traumák után néha mutatkozó pupillatágulás. A cocain és néhány más érzéstelenítő szer a pupillatágító izom izgatásával idéz elő mydriasist. Miosist okoz a pilocarpin és eserin úg}' helybeli alkalmazáskor mint általános mérgezésekkor. Mindkét szer a pupillaszűkítő izommal együtt a sugárizmot is görcsös összehúzódásra bírja, miáltal a szem, úgy mint alkalmazkodáskor — a közelnézésre állítódik be. A pupilla megszűkűlésének gyakori okai a központi idegrendszer egyes megbetegedései (tabes, paralysis), ritkább oka a nyaki Sympathikus bénulása. A pupilla helybeh behatások miatt is megszűkülhet : így szűk a pupilla a szivárványhártya gvuladásaikor a gyuladt és vérbő szivárvány- hártyaszövet duzzadtsága miatt. Anisokoria — a pupillák egyenlőtlen tágsága olyankor észlelhető, ha a tágulás vagy szűkülés csak az egyik szemen vagy mindkét szemen, de különböző fokban jött létre. Az anisokoria egyik leggyakoribb oka a tabes dorsualis. II. A pupilla szabályos köralakját olyankor szokta elveszíteni, ha a szivárványhártya a szaruhártyával vagy a lencsével összenő (1. 116. és 156. 1.). Többé-kevésbbé szabálytalan alakú lehet a pupilla iritis, glaucoma és igen nagyfokú miosis alkalmával is. III. A pupillának fénybehatásra való reagáló képessége elvész vagy csökken olyankor, ha a szivárványhártya izmai bénultak vagy görcsösen összehúzódottak, továbbá ha a szivárványhártya gyuladt, vagy pedig kóros összenövések miatt nem mozdulhat. A fényre való reagálás
