Schoepf Auguszt: A' mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a' hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával (Pest, 1842)
Mellhártyalob
65 fa, süríi, fehéres, vagy sárgás, vagy vízzel, vagy vérrel, sőt szabadon úszó álhártyákkal is vegyített. Fontos a’ megkülönböztetés korlátozott vagy zacskós genymell- * r e (empyema circumscriptum, saccatum), vagy e 11 e r j e d t- re, szabadra, korlátlanra, (empyema diffusum). A’ tüdőkre nézve hasonló behatással van e’ folyadék, valamint a’ vizes, csak hogy még jobban Összenyomja a’ tüdőt, ’s nehezebben mozdíttatik el. A’ betegek megfuladhatnak, vagy meghalnak olly módon, mint a’ tüdősorvadásban, vagy a’ geny utat lel kifelé az oldalbordák közt, hol a’ lágy részek hullámzó dagban emelkednek föl, melly magától vágj7 kés által nyittatik; vagy befelé, ’s ha megnem fulad a’beteg a’ hörgők bedugulása által, a’geny ezeken vettethetik ki; vagy a’ hígabb rész beszivódik, ’s ha zacskóban létezett a’ geny, ez összehúzódik ’s összenő, a’ mi ugyan ritka szerencsés eset. Ide tartozik a’gén y síp oly, mellynek képeztetését mindenki könnyen gondolhatja magának. A’ nevezett gyulladási kimeneteken kívül még más kóros képezmények, fajulások, változások találtatnak, mel- lyek közül előemeljük a’gumós letéteket. Láttam esetet, hol csaknem az egész mellhártya köles- és nagyobb nagyságú sárga gumócskák által volt beszórva; a’ tüdő fÖ- lületén és belsejében is szokott ekkor hasonló elfajulás létezni. Csontos képezmények ugyanis előfordulnak a’ mellhártyán. A’ tüdő kórbonczos állapotja mellhártya lobnál különböző lehet. Történik t.i. hogy maga a’ tüdőtérimbel kisebb vagy nagyobb mértékben egyúttal gyuladt; ’s ezen állapot képzi a’ mellhártya tüdőlobot (pleuroperipneumo- nia); de erről más helyen. Többnyire csak fölületesen vörösebb ’s tömöttebb a’ tüdő, ha annak hártyája gyuladt; ha pedig ez egészen elgenyedezett, genyes, vagy másfele fo- lyadéku beszivárgások találtatnak a’ tüdőfölületén; ’sillyen- kor mindig azt tehetni föl, hogy a’ gyuladás valódi fészke a’ tüdő borítékjában létezett. De sokkal gyakrabban előfordul a’ tüdőnek öszvenyomatása vizes vagy genyes mellhártyás 5