Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)
I. Fejezet. A legfontosabb erek lekötése - A) Az arteria és elágazásai
Az arteria iliaca és elágazásai. 11 hajlatban mint arteria és vena poplitea folytatódik. Tehát a lágyék- szalagtól az adductor-csatorna nyílásáig terjedő szakaszon nevezzük arteria, illetve vena femoralisnak. Az arteria femoralis lefutásának irányát legkönnyebben úgy jegyezhetjük meg magunknak, hogy azt a bőrön előre kirajzoljuk. Lefutásának megfelel az a combcsonttal párhuzamos vonal, mely a lágyékszalag közepét a comb belső bütykével összeköti. Közvetlenül a lágyékszalag alatt elég felületesen a bőr alatt fekszik, majd hirtelen a mélybe hajlik és a musc. iliopsoas és musc. pectineus közötti barázdában halad tovább s utóbb lejebb az adductorokon fut. A lágyékszalag alatt két- három ujjnyira mélybe hatoló igen erős ágat ad: az arteria profunda femo- rist. Lefelé a vena femoralis és a nervus saphenus kíséretében az extensorok és adductorok alkotta barázdában halad, majd a combcsont felső és középső harmada között az adductor magnus inából kiinduló és a combcsonton tapadó rostos lemez alá fut. Az arteria femoralis felkeresésénél igen fontos a musc. sartoriushoz való viszonya, miként az a 11. ábrán látható. A musc. sartorius a spina iliaca ant. superioron ered és a sípcsont belső bütykén tapad; kötegszerű és párhuzamos rostozatáról könnyen felismerhető. Külön hüvelyben fekszik, melyet a fascia lata két lemeze alkot. Lefutásában keresztezi az arteria femoralist úgy, hogy ezt a comb felső felében inkább az izom belső, a comb alsó felében annak külső oldalán kell keresnünk. A 11. ábrán ezenkívül még a lig. inguinalehez tapadó fascia latát is látjuk. A fascia latának a lágyékszalag alatti részén van az ablakszerű fossa ovalis, melynek külső szélét margó falciformisnak nevezzük. A fossa ovalis alsó szarván halad át a vena saphena magna s bele ömlik a vena 11. ábra. Vázlatos kép a fascia lataról és fossa oválisról ; az a. femoralis helyzetéről a musc. sartoriushoz viszonyítva; a v. saphena magnaról,