Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)

Első rész. Csonttan - A törzs csontjai - A gerinczoszlop csontjai

A törzs csontjai.

37

csoportra osztjuk. A gerinczoszlop felső és középső s egyúttal nagyobbik részét a 24 valódi csigolya teszi. A középső 12-nek erősen kifejlett, vele mozgathatóan összefüggő zsigeri íve (borda) van, ezek a niellcsigolyák (vertebrae thoracales). Tőlük a cranialis vég felé 7, csenevészes zsigeri ívekkel ellátott nyakcsigolyát (vertebrae cervicales) találunk, a caudalis vég felé a ágyékcsigolyát (vertebrae lumbales). Ezek után következnek az álcsigolyák, egyik csoportjuk a keresztcsigolyák (vertebrae sacrales) a keresztcsontot (os sacrum), másik csoportjuk a farkcsigolyák (vertebrae coccygeae) a fark- csontot (os coccygis) alkotják. Az egész gerinczoszlop tehát áll:

7 Nyakcsigolya 12 Hát csigolya D Ágyékcsigolya

D Keresztcsigolya

3—4 Farkcsigolya

32P~33

24 valódi csigolyából

8—1> álcsigolyából

Megjegyzendő, hogy a csigolyák száma úgy relative, mint absolute változó. Megesik, hogy öt ágyékcsigolya helyett hatot találunk. Azonkívül az egyes szomszédos csoportok között is találunk átidomulás következtében számbeli ingadozást. így pl. az utolsó és utolsó előtti nyakcsigolya borda- nyúlványa egy vagy mindkét oldalt erősen kifejlődhetik és mint nyaki borda fordul elő; ilyenkor tehát e két csigolya roellcsigoiya jellegű. Ép úgy előfordulhat az első ágyékcsigolyán egy vagy két ágyékborda. Némelykor az utolsó ágyékcsigolya a keresztcsonthoz csontosodik, többször csak féloldali úgy, hogy az ágyékcsigolya egyik fele a keresztcsonti csigolyák esontosodását mutatja s a fülalakú mező is reá folytatódik, a másik fele pedig az ágyékcsigolya minden jellegzetes tulajdonságával bír. Ezen folyamatokat l>eolvadás-nak (assimilatio) mondjuk, az illető szelvények pedig az átmenő csigolyák.

A csigolyáknak vannak általános, minden esi- I A csigolyák golyacsoportra illő sajátságaik, melyeket a követke- I zökben akarunk tárgyalni. Az egyes csoportokra jellemző tulajdonságokat, melyek segítségével őket egymástól megkülönböztethetjük. később fogjuk leírni.

Az általános jellemző részek a következők :

A fődarab (corpus vertebrae) alacsony, hengeralakú. bel-