Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - A törzs csontjai - A gerinczoszlop csontjai
36 Különös rész. II. A TÖRZS CSONTJAI. AJA GEIÍ1NCZOSZLOP CSONTJAI. A törzsnek tengelye és támasza a gerinczoszlop, mely 32 vagy 33 egymás fölé helyezett szelvényből vagy metamerából, a csi- (jolyák-ból (vertebrae) all. Ezen oszlopnak különösen elülső része alkotja a törzsnek tengelyét, t. i. azon rész. mely az animalis és visceralis cső között a volt chorda dorsalis helyét foglalja el és egymás fölé rétegzett csigolyatestekből és csigolya közti korongokból áll. Minden metamerában találhatók a csigolyatestből, mint középpontból, párosán elő- és hátrafelé elinduló csontívek, a melyek tökéletes vagy tökéletlen támaszt szolgáltatnak az állatéleti és zsigeri csőnek. Ezek a visceralis és neuralis ívek. A hátsó neuralis ívek a csigolyatesttel szilárdan összefüggnek és a gerinczvelő védelmére csontgyűrűt alkotnak ; a gerinczoszlop caudalis végén hiányoznak. Az elülső visceralis ívek csak a gerinczoszlop középső részén vannak egészen kifejlődve, hol is a gerinczoszloppal ízületek útján függnek össze ; a csonttan őket mint külön csontokat (bordák) tárgyalja. A nvaki és ágyéki tájékon csak mint csenevész szervek maradtak fenn és odacsontosodtak a csigolyatesthez. Minden csigolya ennélfogva legalább három részből áll. a csi- golyatestből, a neuralis ívből és a visceralis ívből, vagy ennek csökevényes maradványaiból. Kétféle csigolyacsoportot különböztetünk meg: olyat, a melyben a csigolyák Ízületek segélyével függnek össze egymással, ezek a nagyobb számban levő valódi csigolyák (vertebrae verae), ellentétben az egymással össze- csontosodott álcsigolyák-kal (vertebrae spuriae). E két csigolyafajta összességét gerinczoszlop-nak (columna vertebralis), az általuk képezett csatornát pedig gerinczcsatorná- nak (canalis vertebralis) nevezzük. A csigolyák összefüggésének módja és a zsigeri ívek kifejlődése szerint az egész gerinczoszlopot Öt, több csigolyából álló
