Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)

Első rész. Csonttan - Különös rész - A végtagok csontjai - Az alsó végtag csontjai

A végtagok csontjai.

35

züi a lábháti a legkeskenyebb; két oldalsó lapja éles s a talp felé fordult élbe tér össze.

Az ujji végdarabon van a fejecske (capitulum), melynek végén gömbalakú, porczogós ízlap található az újjperczek számára, mely a talpi oldalon jóval hátrább terjed, mint a lábhátin.

Ezen általános leírástól eltér :

Az öregujj lábközépcsontjának (os metatarsalis hallucis) alapja, mert rajta a talpi oldal felé, izmok tapadására szolgáló tompa csúcs (tuberositas ossis metatarsalis I.) emelkedik ki. Továbbá ugyanezen középcsont fejecskéje, mely vastag, gömbölyű, porczogós ízlapjának talpi oldalát hosszúkás taraj a kél lencsecsont (ossa sesamoidea) számára szolgáló ízlapra osztja. A két lencsecsont közül a medialis nagyobb és előbbre áll.

Az ötödik középcsont alapján egy , a köbcsonton is túlemelkedő gumó (tuberositas ossis metatarsalis V,) tapintható ki. Ezt a lábizületek tájékozási pontjául szokás felhasználni.

3. A lábújjperczek (Phalanges digitorum pedis).

Az öregújjnak csak két, de nagyon erős, vastag és I Lábujjhosszú újjpercze van, a többi újjnak három-három. I t)ei‘czek- Ezek közül az első (a proximalis) ferdén felfelé, a középső majdnem vízszintesen, a harmadik ferdén lefelé irányult, utóbbinak distalis vége félholdalakú érdességgel (tuberositas unguicu- laris) bír a körmök számára. Az újjperczek a kéz újjperczeihez képest elsatnvultak, míg a lábközépcsontok a test súlyának hordozása miatt a kézközépesontoknál sokkal erősebben fejlettek- A lábújjperczek a második újjtól az ötödik felé mind vastagságukban, mind bosszúságukban fogynak. Az újjperczeknek van alapjuk, fődarabjuk és fejecskéjük (basis, corpus et capitulum phalangis). A fejecske pörcje alakú (trochlea phalangis), az utolsó újjpereznél pedig a már említett körömérdességgé szélesedik ki.