Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - Különös rész - A végtagok csontjai - Az alsó végtag csontjai
34 Különös rész. Második ékcsont. csonttal ízül. Az elülső felszín porczogóval bevont, homorú. Négy csonttal ízül. A második ékcsont (os cuneiforme secundum) a legkisebb, éle ép úgy, mint a harmadiké, a talp felé van fordítva. Proximalis ízfelszine háromszögű, a sajkacsonttal ízül. Distalis ízfelszine magas és keskeny, három oldalú. Négy csonttal ízül. Harmadik ékcsont. A harmadik ékcsonl (os cuneiforme tertium) nagyságra nézve a kettő között áll, alakja inkább a másodikéhoz hasonló. Distalis felszíne egész terjedelmében por- czogós. Hat csonttal ízül. A köbcsont. Kob csont. I A köbcsont (os cuboideum) a láb kisujj i oldalán a sarkcsont előtt fekszik. Lábháti felszíne érdes és szabálytalan öt oldalú. Talpi felszíne egyenlőtlen, rajta egy gumó (tuberositas ossis cuboidei) és előtte egy barázda (sulcus musculi peronaei longi) található. Legnagyobb a medialis felszíne, mely érdes s melynek közepén egy négyoldalú, porczogóval bevont ízlap van 2. A lábközép (Metatarsus). Az öt láhközépcsont (ossa metatarsalia) rövid, vékony, hengeres; az öregújji oldaltól a kisújji oldal tatnak. Együttvéve egy a lábháti oldal felé domború, a talpi oldal felé homorú boltozatot alkotnak; csak proximalis oldalukon érintkeznek ízlapjaik közvetlenül, distalis végükön szalagok segítségével vannak egymáshoz fűzve; közöttük hosszúkás csontközti hézagok (spatia interossea) vannak. Mindegyik lábközépcsont alapból, fődarabból és újji végdarabból áll A proximalis alap (basis) valamennyi lábközépcsonton vastagabb. mint a fődarab, három oldalú, leginkább ékalakú, éle rendesen a talpi oldal felé néz; egy hátulsó és két oldalsó ízfel- szinnel bír a szomszédos lábtő és lábközépcsontokkal való összeköttetésre. A fődarab (corpus) háromoldalú hasábalakú, felszínei köLábközépcsontok. felé számi
