Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Negyedik rész. Zsigertan - Általános rész
216 rétegből, mely ér- és idegdús, a nyálkahártya táplálására, támasztására szolgál és összeköttetést létesít a zsigeri cső többi rétegével. A nyálka- A nyálkahártya kötőszöveti rétegében többnyire két liartya reie<jei. réteget különböztetünk meg, ú. m. felületest, melv tömötten összefont, finom kötőszöveti rostokból és finom rugalmas reezéből áll, ezt a külön le is fejthető réteget a nyálkahártya saját rétecjé-nek (lamina propria mucosae) nevezzük, s mélyebbet, mely lazán szövött, vastagabb kötőszöveti kötegekből áll, ez az ú. n. nyálkahártya alatti rétecj (tela submucosa). A nyálkahártya saját rétegének felszín- alakulata igen fontos, mivel megadja a nyálkahártyának helyi jellegét. Gyakran előfordul, hogy felülete sírna és egyszerű, de a legtöbb helyen mikroskopi nagyságú, néhol azonban szabad szemmel is látható kúpalakú nyújtványokban vagy redőkben emelkedik ki. Ezen kúpalakú nyújtványok, a szemölcsök (papillae) nem egyenlő hosszúak, a közöttük fekvő bemélyedések hámtól kitöltöttek, csúcsaik is hámtól borítottak s nem emelkednek túl a nyálkahártya szabad felszínén. A szabadon kiemelkedő nyújtványoknak, ha lágyak és hengersejtektől fedettek, bolyhök (vilii) a nevük; ha nagyobb mennyiségben vannak jelen, a nyálkahártya szabad felszíne bársonytapintatú lesz ; henger-, kúp- vag\ levélalakúak. Mindkét képződmény a nyálkahártya felszínét tetemesen nagyobbítja s így a felszívódást elősegíti, benne végződvén a nyirokutak; a hajszálerek pedig sűrű hálózatot alkotnak bennük. A nyálkahártya saját rétegében gyakran találunk vékony, sima izomrostokat, melyek sok helyen a nyálkahártya saját rétege és a nyálkahártya alatti réteg között külön keskeny izom-lemezt (lamina muscularis mucosae) képeznek. A nyálkahártya alatti réteg ép úgy, mint a nyálkahártya saját rétege, fibrillaris kötőszövetből áll és utóbbival szorosan összefügg. Az összeköttetést létesíti a nyálkahártya és az izomréteg között, de nemcsak ez a feladata, hanem laza szövetszerkeze- lónél fogva a nyálkahártya eltolódását az izomréteg fölött is elősegíti. Ezen tulajdonságánál fogva a hólyag és csőalakú zsige- reknél, midőn azok izomrétege összehuzódik. a nyálkahártya fedők (plicae mucosae) alakjában eleinelődik. Ezen hosszvagy harántredők az izom elernyedése után ismét elsimulnak. Negyedik rész.
