Bock, C. E. dr.: Bonctani zsebkönyv (Pest, 1862)

Bevezetés

egyes tájakra osztván az ezekben fekvő részeket ré- tegenkinti elhelyzésük- és egymáshozi kölcsönös viszonyaik szerint tárgyalja ; ha ez eljárás mellett kiváló tekintettel vagyunk a sebészi műtétekre úgy: seb é s z i vagy alkalmazott bonctant — anatómia chirurgica s. applicata — művelünk.

— 2 ■—

A test alkrészei

alakiak és vegyiek; az előbbiek természet- és vegy-tani utón, az utóbbiak csak vegytani utón ismerhetők fel. Mindkétnemű alkrész ismét közelebbi vagy összetett és távolabbi vagy egyszerű.

A test alaki alkrészei

tömörek — solida — vagy folyékonyak — fluida —; utóbbiak ismét: csep folyók — liquida — és légnemüek — aeriformia, — melyek vagy szabadon (csak a légutakban és bélcsőben) vagy folyékony és tömör részekhez kötve fordulnak elő.

1. A testtömör alkrészei mindig határzott alakkal, helyzettel és természet- tani tulajdonokkal bírnak és a testnek legcsekélyebb (V*—Vs) részét teszik.

A tömör részek közti űrök.

a) Nyiltürök, ezek közöl a nagyobbak (mint az emésztés-, nemzés- és hugyszervek űréi) a test fölületén levő nyilasok által közlekednek a kültermészettel, a kisebbek (mirigyek) kivezetőcsöveik szájadéka által a nagyobbakkal. Mindnyájan t a k- hártyával bélelteinek ki ; tartalmuk: tömör, folyékony vagy légnemű anyagok.

b) Edény űrök, ezek az edények közös hártyájával bélelt csövek, melyek az egész testben hálószerűén terjednek vagy fa- szerűen ágaznak el. Föladatuk: a tápanyagok (vér és nyirk) az egész testbeni körülvitele (vér- és nyirkedények).

c) Zártürök, ezek nyílás nélküliek és csak közvetve állnak összeköttetésben az edényürökkel. Sávos tömlőkben és sejtszövetben fordulnak elő, vagy csupán a tömör anyagok hézagad